Nagy-Britanniában a tizenkét havi infláció májusban 3,3 százalékra, új rekordra emelkedett az áprilisi 3,0 százalékról, közölték a brit statisztikai hivatalban kedden. Ez az infláció azonban nem "olyan infláció", magyarázta a brit központi bank, a Bank of England elnöke, Mervyn King a brit pénzügyminiszterhez intézett, kedden nyilvánosságra hozott nyílt levelében. Az 1997-ben félig függetlenített brit központi bank számára a kormány szabja meg az inflációs célt – ez folyamatosan 2 százalék tizenkét hónapra –, és a bank elnökének nyílt levélben kell magyarázatot adnia, valahányszor a tizenkét havi infláció több mint egy százalékponttal eltér a céltól, akár fölfelé, akár lefelé.

Nagy-Britanniában a tizenkét havi infláció decemberben 2,1 százalékos volt, az azóta tapasztalt, 1,2 százalékpontnyi rosszabbodást azonban szinte teljes egészében - 1,1 százalékpont erejéig - az élelmiszerek, az üzemanyagok, a földgáz és az áram ára okozta, írta a bankelnök.

A májussal zárult tizenkét hónap során a mezőgazdasági árupiaci árak átlagosan 60 százalékkal emelkedtek világszinten, és 8 százalékkal növelték a nagy-britanniai élelmiszer-kiskereskedelmi árakat. Közben a kőolaj szabadpiaci ára 80 százalékkal emelkedett; Nagy-Britanniában a kutaknál átlagosan 20 százalékkal drágult a benzin és a dízelolaj. A nagykereskedelmi gázárak világátlagban 160 százalékkal nőttek; Nagy-Britanniában a lakossági gáz- és villanyszámlák körülbelül 10 százalékkal vastagodtak, emlékeztetett Mervyn King.

Ezt az inflációs hatást azonban kiegyenlíti más költekezések szükségszerű visszafogása. A BoE elnöke megjegyezte, hogy a nemzetgazdasági szintű pénzköltés az első negyedévben 5,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, megfelelően az 1997 óta mért átlagnak, vagyis az ütem alacsony inflációnak felel meg. Az elmúlt hónapokban a pénzellátás növekedése lanyhult, a piaci hitelfeltételek tovább nehezedtek. Ellentétben a hagyományos inflációs forgatókönyvekkel, most nincs kialakulóban általános ár-bér spirál, a béremelkedés mérsékelt, írta a központi bank elnöke.

Elismerte, hogy az infláció fő adata az idén a 4 százalékot is túl fogja lépni, és jövőre is sokáig a 2 százalékos cél fölött lesz, de hozzátette: ha a bank pénzügypolitikája egy éven belül akarná visszatéríteni a hozzá távú célhoz az inflációt, az "szükségtelenül megingatná a termelést és a foglalkoztatást". Ezért a bank csak kétéves távlatban gondol az infláció megfelelő lassítására, írta Mervyn King. Általánosságban a pénzügypolitikai irányvonal "bizonytalan", tette hozzá.

Elemzők szerint ez arra utal, hogy a bank – ha talán nem folytatja is a kamatcsökkentést – mindenesetre szigorítással sem akarja a lassuló brit gazdaságot keseríteni. Az alapjában a bankközi piacra korlátozódó, de ott pénzhiányt, magas kamatokat okozó "nem elsőrendű válság" makrogazdasági begyűrűzésének megelőzésére, mindenekelőtt a lakosság túlnyomó részét érintő lakáspiac összeomlásának megelőzésére a Bank of England tavaly év végén agresszív kamatcsökkentésbe kezdett – különösen szokatlan volt ez tőle, hiszen a korábbi években világviszonylatban élen járt a szigorban. 2003. novembertől rendszeresen emelte a kamatot – egyetlen, átmeneti enyhítéstől eltekintve 2005. augusztusban –, egészen tavaly júliusig, 5,75 százalékig. Tavaly decembertől idén áprilisig három lépésben 5,00 százalékra ment le, azóta nem változtatott alapkamatán.

A brit gazdaság teljesítménye az első negyedévben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A GDP-növekedést főleg a szolgáltatások támogatták, ezek teljesítménye – benne a londoni City világméretű pénzügyi szolgáltatásaival – 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az első negyedévi GDP-növekedés kisebb a tavalyi, 3 százalékos átlagnál és a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékos éves többletnél is, de egyelőre gyorsabb volt a kormányzati előrejelzésnél. A brit kormány márciusban 1,75-2,25 százalékra csökkentette idei GDP-növekedési jóslatát az októberben valószínűsített 2,0-2,5 százalékról.