Elemzők szerint a részvénybe fektetők fokozatosan nyersanyagpiaci befektetésekre váltanak, követve a devizába fektetők trendjét. Az amerikai könnyűolaj augusztusi szállításra az elektronikus európai kereskedésben 142,26 dolláros árat is elért kora délután, de a Brent olajféleség ára is 13 centtel átmenetileg átlépte a 142 dolláros szintet, augusztusra. A jegyzések ugyan visszaestek, de 141 dollár felett maradtak.

A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, augusztusi határidőre csütörtökön hordónként (159 liter) 139,64 dolláron zárt a New York-i árutőzsdén (NYMEX), 5,09 dollárral drágábban, mint szerdán. Zárás után nem sokkal 139,94 dollár volt a NYMEX CME Globexen folytatódó elektronikus jegyzésében. Csütörtökön napközben 140,39 dollárig drágult, ez a legújabb csúcs a legközelebbi határidők történetében a jegyzés 1983. márciusi kezdete óta, és idén a harminckilencedik napi csúcsdöntés volt.

A Brent könnyűolaj referenciafajta a legközelebbi, augusztusi határidőre csütörtökön 139,83 dolláron zárt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében, 5,50 dollárral drágábban, mint szerdán.

A West Texas Intermediate augusztusi határidőre péntek reggel hordónként (159 liter) 139,55 dollár volt a New York-i árutőzsde (NYMEX) CME Globexen folytatódó elektronikus jegyzésében, 9 centtel olcsóbb a csütörtöki New York-i zárónál. A Brent augusztusi határidőre péntek reggel 139,68 dollár volt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében, 15 centtel olcsóbb a csütörtöki zárónál.

A szárnyaló olajárak a Gazprom főnökét, Alekszej Millert, látszanak igazolni, aki megerősítette a 250 dolláros olajárról nemrégiben tett előrejelzését pénteken Londonban megjelent nyilatkozatában. Szerinte cége a következő években a világ legbefolyásosabb energiaipari vállalatává válik. Alekszej Miller, aki a Financial Times által e-mailben elküldött kérdésekre válaszolt, az újság honlapjának nagy-britanniai hozzáférésű változatán pénteken teljes egészében közzétett interjúban azt mondta: az olaj- és gázpiacon "szerkezeti jellegű átrendeződés" zajlik, amely a jelenlegiekhez képest is "radikálisan új" árszintekkel fog végződni.

Így vélhetően nem véletlen, amit Hernádi Zsolt, a Mol első embere fogalmazott meg egy interjúban: az OMV mindenáron a Mol átvételére törekszik, függetlenül attól, hogy az ügyletnek gazdaságilag van-e értelme vagy sem. Az osztrák konszern azzal, hogy egy évvel ezelőtt (10 százalékról) 18,6 százalékra növelte Mol-részesedését, jelezte, hogy ellenséges átvételt forgat a fejében. Azóta az OMV folyamatosan kétfelé beszél – idézte Hernádit a Format osztrák gazdasági-politikai hetilap pénteken megjelent legfrissebb száma. Jelenleg az OMV-nak 20,2 százaléka van a Molban.

Közben már nemcsak a kisemberek, a fogyasztók milliói emelik fel szavukat – hol halkabban, hol erőteljesebben hangot adva véleményüknek – multinacionális olajcégek és a spekulánsok árfelhajtó praktikáik ellen, hanem az amerikai kongresszus is meg akarja regulázni az olaj szabadpiacát.

Az amerikai kongresszus képviselőháza 402 szavazattal 19 ellenében törvényt fogadott el, amely utasítja az amerikai árutőzsde-felügyeletet (Commodity Futures Trading Commission), hogy minden hatósági, azon belül vészhelyzeti felhatalmazásával is élve "azonnal törje le" a szélsőséges spekuláció szerepét az energia szabadpiacán. A törvény szerint a felügyeletnek fel kell lépnie a határidős árak "hirtelen és indokolhatatlan kilengéseivel" szemben, minden olyan tőzsdei kereskedelmi tevékenységgel szemben, amelyek "akadályozzák a piacot a kereslet és a kínálat erőinek pontos tükrözésében az energiatermékeknél". Az amerikai nép nem bűnhődhet a benzinkutaknál az olajspekulánsok tevékenységéért – kommentálta a szavazás eredményét Nancy Pelosi házelnök.

Az amerikai árutőzsde-felügyelet (Commodity Futures Trading Commission) maga is szigorítani akarja a londoni szabadpiaci olajkereskedelem ellenőrzését, részletesebb információt követelve a piaci szereplőktől és szereplőkről, több betekintést gyakorolva a tranzakciókra azért, hogy korlátozni lehessen az egyedi résztvevők képességét az árak mozgatására, idézték hírügynökségek az amerikai felügyelet ügyvezetőjét, Walter Lukkent e hét elején.

A várhatóan októberben életbe lépő szigorítás elsősorban a befektetési alapok képviseletében kereskedő, nagy befektetési bankokat veszi célba, amelyeket az amerikai törvényhozásban azzal gyanúsítanak, hogy tevékenységüket és mozgásszabadságukat az árak feltornászására használják ki.

Amerikai demokrata párti szenátorok úgy vélik, hogy a szabadpiaci áralakulás teljesen elszakadt a fizikai keresleti-kínálati viszonyoktól, és félő, hogy – amint egyikük mondta – "gátlástalan spekulánsok klubja alakult ki, amely az amerikai fogyasztók rovására felhajtja az árakat".

Ugyanakkor némi fény lehet az alagút végén, hogy Európában 2025-re minden újonnan üzembe helyezett autó vagy hibrid hajtású vagy teljesen elektromos hajtású lesz. Az elektromos autók az akkumulátor technika fejlődésének köszönhetően 2010-től jelennek majd meg nagyobb számban az utakon – írja a gelsenkircheni műszaki főiskola Center Automotive Research (CAR) kutatóintézetének még nyilvánosságra nem hozott tanulmánya. Ferdinand Dudenhöffer, a CAR elnöke megerősítette a tanulmány Neue Rhein/Neue Ruhr Zeitungban megjelent megállapításait.

A folyó évben mintegy 80 ezer hibrid- és elektromos hajtású autót értékesítenek majd az EU-ban, 2025-ben pedig már 16,2 milliót. Az elektromos hajtás terjedése alól kivételt képeznek majd a tehergépjárművek, amelyek továbbra is dízelmotorral üzemelnek majd.