A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 júliusában 0,6 százalékkal emelkedett, munkanaphatástól megtisztítva pedig 1,8 százalékkal csökkent. A bruttó hazai termék (GDP) pedig a második negyedévben 2 százalékkal nőtt a felhasználói és termelési oldalra vonatkozó részletes adatok alapján, a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a második negyedéves ipari termelési adatok kifejezetten gyengék, az 1,8 százalékos csökkenés csalódást keltő, s jól mutatja, hogy a belső kereslet csak nagyon lassan bővül. Egyértelmű az is, hogy a növekedés korábbi húzóerejének számító export is megtorpant, főként azért, mert a nagy európai gazdaságok a második negyedévben drasztikusan lassulni kezdtek.

Az elemző szerint a bruttó hazai termék növekedési kilátásait tekintve is elszomorító az adat: így a GDP az év egészét tekintve legfeljebb 2,2-2,4 százalékkal nő. Ez persze gyorsulást mutat a tavalyi 1,3 százalékhoz képest, de szó sincs arról, hogy a gazdaság "rakétasebességgel" kezdene el fejlődni.

A monetáris politika szempontjából az ipari termelési adat megerősíti azokat a várakozásokat, miszerint nem lesz további jegybanki alapkamat-emelés – mondta Trippon Mariann. Sőt, elképzelhető, hogy már idén, év végén bekövetkezik egy óvatos kamatcsökkentés. Az elemző azt azonban biztosra veszi, hogy ez legkésőbb 2009 elején megtörténik.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az ipari termelés lassulása főként az euróövezeti visszaesés miatt kezd tartóssá válni. Az európai kilátások nem jók, amit mutat az is, hogy a bizalmi indexek mindenütt lassulnak. Mindez negatívan hat a magyar exportra. Az elemző azonban hangsúlyozta: a magyar gazdaság még csak az európai recesszió kezdetét érzékeli, s a folyamatnak még koránt sincs vége.

A GDP alakulásáról Barcza György úgy vélekedett, hogy a második negyedévi 2 százalékos növekedésből egy százalékpontot a mezőgazdasági termelés adott, ám éppen ezért nem túl biztatóak a jövő évi kilátások, hiszen a mezőgazdaság egymást követő években ritkán szokott jól teljesíteni. Az elemző szerint a korábban közölt jövő évi 3 százalékos növekedés bizonytalanná vált, s inkább 2,5 százalék körüli lesz.

A belső kereslet alakulásáról kifejtette: a fogyasztás csak a nagyon lassan nő, amit befolyásol, hogy az idén a reálbér növekedés 0-1 százalék körüli lesz. Ebből adódóan a fogyasztás inkább stagnálni fog, semmint növekedni.

A jövő évi kilátásokról Barcza György elmondta: a magyar lakosság eladósodása egyre több mutató szerint kezd fenntarthatatlan szintűvé válni, amiből az is következik, hogy jövőre kevesebb hitelt vesznek fel az emberek, ami hat majd a fogyasztásukra is.