A tlh-ról szóló törvényjavaslatot és indoklását jelenleg a banki munkacsoport tárgyalja, a javaslat még nem nyilvános – közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztálya.

Az MTI információi szerint a javaslat alapvetően abban különbözik a tárca által tavaly készített, széles körű szakmai konszenzust élvező koncepciójától, hogy a pénzintézetek nem vinnék be kötelezően valamennyi magánszemély élő hitelszerződésének adatait a központi adatbázisba. Sőt, a rendszer duplán önkéntes lenne: a banki ügyfelek nemcsak arról dönthetnének, hogy adataik bekerülhetnek-e, hanem arról is, ha már adataik ott vannak, engedélyezik-e a hozzáférést. A korábbi koncepció szerint csak ahhoz lett volna szükség az ügyfelek jóváhagyására, hogy adataikat a hitelkérelmet elbíráló hitelintézet megismerhesse.

E jelentős módosításra valószínűleg adatvédelmi aggályok miatt került sor. Következménye azonban az lehet, hogy a tlh hosszú idő alatt töltődik fel, s nem lesz teljes körű, így statisztikai célra – például a lakosság eladósodottságának vizsgálatára – kevéssé lesz alkalmas.

A bankok érdeke az, hogy az adatbázis mielőbb feltöltődjön – mondta Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. Földi Tamás szerint az adatbázisba kerülés a pénzintézeti ügyfeleknek is érdekükben áll, ugyanis a jó hitelmúlt csökkentheti a kockázati felárat. Ha azonban az ügyfél elutasítja az információkérést, a meg nem ismert kockázat a hitelelbíráláskor szerepet játszik majd – hívta fel a figyelmet.

A lakossági körre vonatkozóan évek óta működik egy "fekete lista". Ahhoz, hogy valaki a nyilvántartásba bekerüljön, legalább a minimálbér (2008. január 1-jétől 69 ezer forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. Az is felkerül a listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még öt évig nyilvántartják.

Ezekből az adatokból azonban elsősorban a fizetőkészségre vonatkozóan vonhatók le következtetések, az ügyfelek eladósodottsági szintjét nem lehet megállapítani. Szakértők szerint a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás mellett szól, hogy a hitelkérő eladósodottságának ismerete megalapozottabbá teheti a hitelbírálatot, s így elősegítheti az adósságcsapdák megelőzését, ezáltal csökkenhetnek a hitelezési kockázatok, ami jótékony hatású a pénzügyi rendszer stabilitására is.

A "túlfinanszírozott" adósok egzisztenciális ellehetetlenülésének megelőzése a közvetlenül érintett családokon kívül az állam, a betétesek, az adófizető polgárok kiemelkedő érdeke is – érvelt a tavaly készült koncepció, amelynek előkészítésében egyebek között a bankszövetség, a PSZÁF, az MNB, a PM, az adatvédelmi biztos hivatala és a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. is részt vett.

A BISZ augusztusi hírlevele szerint a hazai lakossági hitelpiac állapota, a háztartások eladósodottsági szintje és a természetes személyek hitelportfóliója az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott, világosan látható a KHR negatív listás nyilvántartásának intenzív növekedése. Nemcsak jelentős számú új mulasztás keletkezik, hanem ezek megoldódása időben eltolódik, tehát az ügyfelek fizetésképtelensége tartósabb, a túlfinanszírozottságuk jelentős.

A KHR-ben tárolt adatok szerint az összes mulasztás száma a második negyedévben átlépte a 800 ezret, az élő mulasztások száma megközelíti az 550 ezret. Negyedéves viszonylatban a mulasztási dinamika trendje negatív, az élő mulasztások száma sokkal gyorsabban – 10 százalékkal – nőtt, mint a lezártaké (3 százalék). Ez a BISZ szerint azt jelenti, hogy a problémás hitelek jóval lassabban rendeződnek, mint amilyen ütemben az új problémák keletkeznek, vagyis nem tud megindulni egy "gyógyulási folyamat" a teljes portfólióban.

Az új mulasztások negyedéves összesítése ugyan kissé mérséklődött – az előző negyedévi 82 ezerről 74 ezerre –, de továbbra is magasnak mondható.

A KHR-ben szereplő személyek számának növekedése elgondolkodtató. A 3,9 millió magyar adófizető dolgozó 13 százaléka szerepel a negatív listában. Amennyiben a trendek fennmaradnának, akkor – tisztán matematikailag szemlélve a kérdést – arra a következtetésre juthatnánk, hogy 8-9 év múlva minden adófizető magyar polgár szerepelni fog a KHR-ben – áll a hírlevélben.

Az adatok jelzik: a teljes listás lakossági hitelnyilvántartás rövid időn belüli és teljes körű bevezetése fontos és sürgős feladat, ugyanis annak alapján lehetne reális következtetéseket levonni az ügyfél jövőbeni hitel-visszafizetési képességéről, és a túlfinanszírozottság megelőzésére is kizárólagosan egy ilyen nyilvántartás alkalmas – hívja fel a figyelmet a BISZ.