Az S&P megerősítette a hosszú távú "BBB plusz/A mínusz", illetve a rövid futamú "A-2" szuverén deviza- és rubeladósi kockázati besorolásokat, a pozitív kilátással együtt. Az ehhez fűzött elemzésben a ház kiemeli: Oroszország a GDP több mint 13 százalékának megfelelő mértékű nettó hitelezői pozícióban van a 2006-ban mért 6 százalékos GDP-arányos nettó hitelezői arány után. A Standard & Poor's megjegyzi, hogy a nála "A" besorolással, vagyis Oroszországénál magasabb, elsőrendű befektetői kockázati osztályzattal ellátott országok is átlagosan 26 százalékos GDP-arányos nettó adósi pozícióban vannak.

Az orosz kormány továbbra is megtakarítja az energiahordozó-exportból beömlő pénzek jelentős részét. Az ebből képzett két költségvetési tartalékalapban jelenleg 175 milliárd dollár van, ami meghaladja az éves orosz GDP-érték 10 százalékát. Így a kormányzati megtakarítások a központi deviza- és beladósság-állományt csaknem kétszeresen fedezik, áll a hitelminősítő elemzésében.

Az 582 milliárd dolláros teljes központi devizatartalék a harmadik legnagyobb a világon, és 2008 végére meg fogja közelíteni 630 milliárd dollárt, ami a teljes bruttó orosz küladósság 1,2-szerese, hangsúlyozzák a Standard & Poor's londoni elemzői.

A magas nyersanyagárak az orosz növekedés mindennél fontosabb hajtóerejét adják, azonban bőséges bizonyítékok vannak arra is, hogy a nyersanyagszektoron kívüli ágazatok teljesítménye és versenyképessége szintén erőteljes. Az idei költségvetési és folyómérleg-többletek valószínűleg elérik a GDP-érték 4, illetve 7 százalékát.

Az S&P kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a magánszektorbeli vállalatok ellen indított legutóbbi hatósági vizsgálatok, valamint a kaukázusi konfliktus hozzájárult a piaci bizalomvesztéshez, ami augusztusban a GDP-érték 1 százalékának megfelelő tőkekiáramláshoz vezetett.

A legutóbbi fejlemények felvetik annak lehetőségét, hogy a részvényesi és tulajdonosi jogok oroszországi betartatása egyre bizonytalanabbá válik, ami miatt Oroszország már kevésbé vonzó célpontja lehet a működőtőke-beáramlásnak. Ha további jelek utalnak a befektetési környezet markáns romlására, az destabilizálhatja a tőkebeáramlást és még nagyobb mértékű tőkekivonást ösztönözhet; ebben az esetben a Standard & Poor's pozitívról stabilra módosítaná a szuverén adósosztályzat kilátását.

A pozitív kilátás fenntartását azonban a cég azon várakozását tükrözi, hogy a "mind érdesebb" orosz külpolitika nem vezet súlyos károkhoz az Európai Unióval fenntartott gazdasági kapcsolatokban, áll az S&P londoni elemzésében.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő által a térségi szuverén adósok kilátásairól Londonban tartott minapi telekonferencián a ház szakértői szintén azt mondták: a grúziai háború közvetlen költségei Oroszország szempontjából "meglehetősen jelentéktelenek", az orosz gazdaság szuverén adósi mutatói nagyon erősek, a több mint 580 milliárd dolláros központi devizatartalék pedig hatalmas ellenálló-képességet ad az orosz gazdaságnak a rövid távú tőkeáramlási folyamatokkal szemben.

A Financial Timesnak azonban banki források a héten azt mondták: az orosz bankok már a hitelfolyósítások korlátozására kényszerülnek a grúziai katonai beavatkozás nyomán kibontakozott tőkemenekítés miatt, és Oroszország az 1998-as törlesztési leállás óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe.

A londoni gazdasági lap által minap idézett bankárok szerint a hitelszűke az ingatlan- és a kiskereskedelmi szektort sújtja leginkább; több ingatlanfejlesztő vállalkozás nem tud beruházásokat befejezni, mert sehonnan nem kapnak pénzt, még állami bankoktól sem.

A Goldman Sachs befektetési bank adatai szerint csak az augusztus 22-ével zárult két hétben 21 milliárd dollár tőke áramlott ki Oroszországból, és a devizatartalékok az 1998-as fizetési válság óta nem látott ütemben csökkentek. A Lehman Brothers befektetési bank számításai szerint az augusztusi tőkekiáramlás legalább 15-20 milliárd dollár volt.

A Financial Timesnak banki források a héten azt mondták: az orosz bankok már a hitelfolyósítások korlátozására kényszerülnek a grúziai katonai beavatkozás nyomán kibontakozott tőkemenekítés miatt, és Oroszország az 1998-as törlesztési leállás óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe.

A londoni gazdasági lap által minap idézett bankárok szerint a hitelszűke az ingatlan- és a kiskereskedelmi szektort sújtja leginkább; több ingatlanfejlesztő vállalkozás nem tud beruházásokat befejezni, mert sehonnan nem kapnak pénzt, még állami bankoktól sem.