A legnagyobb európai hitelminősítő Londonban kiadott közleménye szerint Észtország hosszú futamú devizaadósságának kockázati osztályzata "A"-ról "A mínusz"-ra, hazai valutában kiadott, hosszú lejáratú szuverén kötelezettségeinek besorolása "A plusz"-ról "A"-ra, a kereskedelmi adósoknak külön megállapított országplafon "AA"-ról "AA mínusz"-ra romlik. Litvánia esetében pontosan ugyanilyen osztályzati változásokat hajtott végre a cég; ezzel mindkét ország fő besorolásai még az elsőrendű sávban maradtak.

A legrosszabbul azonban Lettország járt: a lett devizaadósság besorolása az eddig is csak közepes befektetői "BBB plusz"-ról "BBB"-re süllyedt, a hazai valutában kibocsátott államadósság osztályzata pedig az eddigi elsőrendű "A mínusz"-ról a közepes sávba került át, "BBB plusz" besorolással. Lettország új, "BBB" devizaadósi besorolása – Bulgária és Románia hasonló osztályzatával együtt – a leggyengébb az Európai Unión belül.

A Fitch a három balti gazdaság együttes leértékelését azzal indokolta, hogy az európai gazdasági és pénzügyi környezet romlása ezekben az országokban költséges makrogazdasági kiigazítás kockázatával jár, tekintve e gazdaságok bankok által finanszírozott folyómérleg-hiányait. A makroszintű kiigazítás már meg is indult a térségben: a Fitch becslése szerint az észt folyómérleg-hiány az idén a GDP-érték 10,5 százalékára csökken a tavalyi 17 százalékról, Lettországé 15 százalékra 23 százalékra, Litvániáé azonban várhatóan 14,5 százalékra emelkedik a tavalyi 13 százalékról.

A hitelminősítő szerint a három gazdaság finanszírozási igénye mindenképpen továbbra is magas: a Fitch 2009-re szóló előrejelzése a devizatartalékok arányában mért bruttó külső finanszírozási igényt Lettország esetében 400 százalékra, Észtországban 350 százalékra, Litvániában 250 százalékra teszi. Ezek a legmagasabb értékek a feltörekvő Európa egészében, áll a pénteki londoni elemzésben.

A kiigazítási folyamatnak ráadásul súlyos reálgazdasági kihatásai is vannak: Észtország és Lettország az idei első félévben már recesszióban volt, ami kemény landolásnak felel meg, tekintve a két ország tavalyi első félévi, éves alapon mért 8,1 százalékos, illetve 11,6 százalékos GDP-növekedését, áll a Fitch Ratings elemzésében. Litvánia ugyan még növekszik, de az idei első félévi ütem csak 2,4 százalék volt a tavalyi azonos időszak 8,8 százalékos bővülése után. Mindezzel együtt a három balti gazdaság inflációs sokkot is átél: Lettországban 15,6 százalék, Litvániában 12,2 százalék volt augusztusban az éves infláció – a két legmagasabb ütem az egész EU-ban –, Észtországban pedig 11,1 százalék.

A három ország erős közfinanszírozási rendszere, az alacsony közadósság a szuverén hitelképesség alappillére, és biztosít valamelyes mozgásteret a balti kormányoknak a lassulás negatív hatásainak kivédésére. Mivel azonban a rögzített árfolyamrendszerek miatt korlátozott a gazdaságpolitikai eszközrendszer a kiigazítás kezelésére, nem lehet teljesen kizárni a számításokból az elhúzódó, mély recesszió kockázatát, ami növeli a gazdasági és költségvetési sokkok valószínűségét, fogalmaztak a Fitch londoni elemzői.

A Fitch Ratings már néhány héttel ezelőtt is figyelmeztetést adott ki arról, hogy romlanak a felzárkózó Európa gazdasági és adóskockázati kilátásai, és árfolyamválsággal kísért kemény landolást sem lehet kizárni a térségben. A kelet-európai szuverén adósokról a Fitch által évente összeállított átfogó elemzések idei kiadása szerint a feltörekvő Európa korábbi adósi osztályzatjavulási lendülete kifulladt. Az adósosztályzatokra érvényes pozitív és negatív kilátások egyenlege a tavaly augusztusi plusz 5-ről 2008 augusztusára mínusz 5-be fordult, vagyis a nyár végén már ennyivel több volt a leminősítést valószínűsítő negatív kilátások száma a felminősítésre jelölő pozitív kilátásokénál, állt az augusztus végi elemzésben.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő londoni elemzői szintén azt állapították meg a cég Kelet-Európával foglalkozó múlt heti londoni szakszemináriumán, hogy leálltak a feltörekvő Európa adósminőségében 2000 óta érvényesült pozitív folyamatok. Ezt jelzi, hogy a térségben jelenleg két ország – Lengyelország és az euróövezeti belépésre váró Szlovákia – szuverén adósosztályzatára van érvényben felminősítést valószínűsítő pozitív kilátás az S&P listáján, ugyanakkor nyolc ország – Magyarország, mindhárom balti köztársaság, valamint Románia, Szerbia, Kazahsztán és Montenegró – osztályzatát terheli leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás.