A dokumentum eredeti angol nyelvű szövege a Pénzügyminisztérium honlapján az újdonságok fül alatt IMF szándéknyilatkozat címen található.

Budapest, 2008. november 4.

Dominique Strauss-Kahn úr
Vezérigazgató
Nemzetközi Valutaalap
Washington, DC 20431

Tisztelt Strauss-Kahn Úr!

1. A globális pénzügyi piacokon bekövetkezett események a magyarországi pénzügyi piaci feszültségek felerősödését eredményezték az elmúlt hetekben. Ennek hatására a kormány és a Magyar Nemzeti Bank átfogó stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a makrogazdasági politika megerősítése és a pénzpiaci nyomás csökkentése. Kérésünk, hogy az Alap támogassa programunkat egy 17 hónapos időtartamú, 10,5 milliárd SDR (12,5 milliárd euró) összegű készenléti megállapodás formájában. A megállapodás az Európai Unió fizetésimérleg-finanszírozási keretével (6,5 milliárd euro), illetve egyéb két- és többoldalú kötelezettség-vállalásokkal kiegészítve fogja kifejezni a nemzetközi közösség által gazdaságpolitikánknak nyújtott támogatást.

2. Az IMF szakértőivel megvitattuk gazdasági programunkat, melyet az alábbiakban vázolunk. Fő célkitűzéseink a következők: (1) az állam finanszírozási igényének csökkentése és a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságának javítása; (2) a hazai bankok megfelelő tőkeellátottságának és a belföldi pénzügyi piacok likviditásának fenntartása valamint (3) a bizalom megerősítése és a megfelelő külső finanszírozás biztosítása. A gazdaság versenyképességi pozíciójának javítása érdekében a kormány olyan további intézkedéseket mérlegel, amelyek teljes összhangban állnak e programmal.

3. A programot egyrészt mennyiségi teljesítménymutatókkal és indikatív célokkal, illetve strukturális teljesítménymutatókkal és referenciapontokkal összevetve, továbbá rendszeres felülvizsgálatok útján fogjuk ellenőrizni. Az 1. sz. táblázat tartalmazza azokat a konkrét negyedéves célszámokat, amelyeket a készenléti hitel megállapodás alapján a központi költségvetés elsődleges pénzforgalmi egyenlege, a fogyasztóiár-infláció, illetve az államadósság meghatározott küszöbértékének tartása érdekében tartani kell. Mielőtt programunkat az IMF vezetősége megvizsgálta volna, benyújtottunk a Parlamentnek egy költségvetési felelősségvállalásról szóló módosított törvénytervezetet. 2008. november 10-éig egy, a hazai bankokat segítő támogatócsomagot is a Parlament elé terjesztünk. Ugyancsak törvényjavaslattal fordulunk a Parlamenthez a PSZÁF vészhelyzeti hatáskörének megerősítése céljából és 2008 végéig elfogadtatjuk a költségvetési felelősségről szóló törvényt. A program első felülvizsgálatára 2009. február 15-ig, a másodikra 2009. május 15-én kerül sor. Úgy véljük, hogy az ebben a levélben ismertetett intézkedések alkalmasak a gazdasági programunkban kitűzött célok eléréséhez. Ugyanakkor a kormány szükség esetén készen áll a célkitűzések megvalósítását biztosító további intézkedések megtételére is.

© PM

4. A makrogazdasági politika jelentős eredményeket ért el az elmúlt években. A két évvel ezelőtt megkezdődött költségvetési konszolidáció eredményeképpen az államháztartás hiánya a GDP 9,25 százalékáról (2006) várhatóan 3,4 százalékra csökken 2008-ban (az ESA95 rendszerben számítva). 2008-ra vonatkozóan a várható teljesítményben markáns javulást mutat a költségvetésben előirányzotthoz képest. A költségvetési konszolidáció hatására a folyófizetési mérleg hiánya várhatóan a GDP 6,25 százalékára csökken 2008-ban. A monetáris politika a 3 százalékos inflációs cél elérésére koncentrál a két éves távlatban. Az árfolyamsávok eltörlése idén feloldott egy lehetséges ellentmondást a monetáris politikai célkitűzések között. A jelentős nyersanyagár-emelkedések ellenére az infláció a 2007. elején tapasztalt 9 százalékról (ekkor a költségvetési konszolidációval összefüggésben megemelt közvetett adók átmenetileg növelték az infláció értékét) 5,75 százalékra esett vissza 2008 szeptemberére, és 2009-ben várhatóan tovább csökken, noha a forint árfolyamának utóbbi időben bekövetkezett gyengülése lassíthatja az árak csökkenését. 2008-ban, a kiigazítási program 2006. évi bevezetése által okozott átmeneti lassulást követően, a GDP éves növekedési növekedése várhatóan eléri 2 százalékot.

5. Főként külső tényezők hatására, a pénzügyi feszültség határozottan megnövekedett az utóbbi néhány hétben. A globális pénzügyi piacok nehézségei a befektetők szélsőségesen kockázatkerülő magatartásában csapódott le, ami hátrányosan érintette a magyarországi deviza- és állampapír, illetve részvénypiacokat A Magyarországra gyakorolt hatás erősebb volt a régió más országaival összehasonlítva, mert az alapvető sebezhetőségünk (államadósság és külső adósság) továbbra is magas, pénzügyi piacunk fejlett és jelentős mértékben integrálódott az európai piacokkal.

6.    A 2009. évi kilátások rendkívül bizonytalanok, mivel a globális fejleményektől, illetve döntően attól függnek, milyen mértékben leszünk képesek megőrizni a Magyarország iránti befektetői bizalmat. Alapelőrejelzésünk szerint a globális pénzügyi piaci nyomás fokozatosan enyhülni fog, ami idővel csökkenti a magyar pénzpiacokra nehezedő nyomást is. Ugyanakkor a tőkeáttételek már folyamatban lévő globális szintű csökkentése visszafogja a nettó tőkebeáramlást, ami ezáltal a hitelbővülés erőteljes lassulásához vezet Magyarországon. A költségvetési konszolidáció stratégiájának felgyorsítása szintén gyengíteni fogja a belföldi keresletet. Az exportnövekedést a fő kereskedelmi partnereinknél tapasztalható gazdasági lassulás korlátozni fogja. Ennek következtében a gazdasági teljesítmény 1 százalékkal csökken, a fogyasztóiár-infláció körülbelül 4 százalékra lassul az év végére, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a GDP mintegy 2 százalékára csökken. Az alapelőrejelzés kockázatai főleg lefelé mutatóak, tükrözve a pénzügyi piacok stabilizációjának gyorsaságával, illetve a globális gazdasági lassulás ütemével kapcsolatos bizonytalanságot.

7. A kisebb költségvetési és folyófizetési mérleg hiány következtében a bruttó külső finanszírozási igény csökkeni fog 2009 folyamán, amit részben az EU strukturális alapjai (stabil tőkeforrás), továbbá a már lekötött közvetlen külföldi befektetések fognak fedezni. Óvatos becslésünk szerint a nem pénzügyi versenyszférából nettó tőkekiáramlás várható, és a kormány nettó külföldi adósságkibocsátása is kisebb lesz. A külföldi bankok viszont várhatóan nagyrészt fenntartják magyarországi jelenlétüket (lásd lejjebb). Ugyanakkor egy váratlan kiáramlás elleni megelőző óvintézkedésként az MNB devizatartalékainak fokozatos növelésére törekszünk. Az ebből következő 20 milliárd eurós külső finanszírozási igény fedezhető az IMF forrásainak felhasználásával, az EU fizetésimérleg-támogatásának igénybevételével és más hitelezők forrásaiból. Bármely, más nemzetközi pénzügyi intézménytől származó további támogatást devizatartalékaink növelésére fogjuk fordítani.

8. Az utóbbi években a költségvetési konszolidáció alappillére volt a makrogazdasági sebezhetőség csökkentésére tett kormányzati erőfeszítéseknek. Az elsődleges államháztartási kiadásoknak a GDP arányában számított szintjét a költségvetésben előirányzott szint alá fogjuk csökkenteni 2008-ban. Ezt főleg úgy érjük el, hogy közben nem használjuk fel a rendkívüli tartalékokat. Ennek következtében az államháztartás deficitje a GDP 3,4 százalékára fog csökkeni (2,9 százalékra, ha módosítjuk az EU túlzott deficit eljárása során alkalmazott elszámolásra).

9. Tekintettel a gazdasági kilátások romlására és az állam finanszírozási igényeinek további csökkentésére, a 2009. évi költségvetést módosítani fogjuk. A módosított költségvetés a GDP-arányos államháztartási hiány 2,5 százalékos mértékét irányozza elő, ami egy körülbelül 2,5 százalékos GDP-arányos strukturális költségvetési kiigazítást jelent. A jelenlegi környezetben pontosan nehezen becsülhető bevételek várhatóan valamelyest csökkeni fognak a GDP arányában, az adóalap lassabb növekedése és az alábbiakban vázolt kiadási intézkedések hatására. A 2009-re korábban előirányzott adócsökkentéseket visszavonjuk, és nem hajtunk végre olyan változtatásokat az adótörvényekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményeznének.

10. A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra fog koncentrálódni, ami összhangban áll Magyarország GDP-arányosan viszonylag nagyméretű állami szektora szűkítésének igényével. Konkrétabban az elsődleges (kamatköltségek nélkül számított) kormányzati kiadásokat a GDP 2 százalékpontjával fogjuk csökkenteni 2008-hoz képest. Ezt úgy érjük el, hogy (1) a közszféra nominálbéreit végig azonos szinten tartjuk 2009-ben, (2) kiiktatjuk az összes közalkalmazott 13. havi fizetését, (3) a 13. havi nyugdíjak folyósítását 80 ezer forintban maximáljuk, illetve megszüntetjük mindazok esetében, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, (4) elhalasztjuk bizonyos szociális juttatások indexálását és (5) minden minisztérium kiadási keretét egyenlő arányban csökkentjük. Az állami kiadások keretein belül elsőbbséget biztosítunk az EU társfinanszírozásával megvalósuló beruházási projekteknek és a kis- és középvállalkozások támogatását célzó programoknak. Szükség esetén a kormány korrekciós intézkedéseket hajt végre, hogy meggátolja a kiadási hátralékok felhalmozódását. A programot elsősorban a központi kormányzat elsődleges pénzforgalmi egyenlegének alakulásán keresztül ellenőrizzük, beleértve a társadalombiztosítási és más alapok teljesítményét (negyedéves kritériumok alapján). Konzultálni fogunk az IMF-el az elsődleges egyenleg célértékének kiigazításáról és a lehetséges korrekciós intézkedésekről egy, a várhatónál nagyobb állami finanszírozás kiesés esetén, vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket, illetve ha a makrogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanának. A helyi önkormányzatok finanszírozásának alakulását is szorosan figyelemmel fogjuk kísérni, és az IMF-el konzultálni fogunk a lehetséges korrekciós intézkedésekről, amennyiben az önkormányzatok aggregát deficitje a vártnál nagyobb lesz.

11. A kormány elkötelezett a költségvetési fegyelem hosszú távú fenntartása iránt, elismerve azt, hogy ez kulcseleme a befektetői bizalom megőrzésének. Ennél fogva arra törekszünk, hogy a költségvetés konszolidációját a 2010. évi költségvetésben és az után is folytassuk - ez az IMF küldöttséggel való tárgyalásaink részét képezi. Új középtávú fiskális célkitűzéseket fogunk kidolgozni a soron következő konvergencia program keretében és saját középtávú fiskális terveinkben. Annak érdekében, hogy az államháztartás fenntartható egyensúlyát állandósítsuk, benyújtottunk a Parlamentnek egy a költségvetési felelősségvállalásról szóló törvénytervezetet, amely fiskális szabályokat állapít meg az államadósság és az elsődleges hiány tekintetében, megerősíti a középtávú kiadási keretek rögzítését (hároméves görgetett kiadási plafon) és létrehoz egy független és szakértői vizsgálatot biztosító költségvetési tanácsot. Ezt a törvényt 2008. december végéig tervezzük elfogadtatni (strukturális referenciapont). 

12. A magyar bankrendszer megfelel a szabályozás által előírt tőkekövetelményeknek és nyereségesen működik. A globális kockázatvállalási kedv visszaesése miatt a likviditási kockázat az utóbbi időben megnőtt, ami a bankok finanszírozási költségei növekedéséhez és a lejáratok rövidüléséhez vezetett. Ugyanakkor a külső finanszírozás zömmel az eurózónához tartozó anyabankoktól származik, melyek az EKB hitelkonstrukcióin keresztül ma már képesek likviditáshoz jutni, és ezek a bankok folyamatos támogatására vállaltak kötelezettséget a magyar leánybankjaikkal szemben, mint azt az MNB és a Magyarországon működő vezető bankok 2008. október 17-én közös közleményükben megerősítették. Az MNB és a PSZÁF szorosan figyelemmel kíséri ezt a kötelezettségvállalást, és készen áll napi rendszerességgel összefoglaló információt nyújtani róla az IMF-nek. A belföldi finanszírozás nem mutatta a feszültség jeleit, és bármely fellépő nyomást az alábbiakban ismertetendő likviditásbővítő konstrukciók képesek megfékezni. Ezen kívül a kormányzat nemcsak hogy 6 millió forintról 13 millió forintra emelte a lakossági betétekre vonatkozó betétbiztosítási garancia mértékét (összhangban az EU-megállapodásokkal), hanem azt is vállalta, hogy minden betétre korlátlan garanciát nyújt. A kormány készen áll további intézkedések megtételére is, hogy szükség esetén biztosítsa a banki finanszírozás stabilitását.

13. A kormány megállapodásra törekszik a kereskedelmi bankokkal a háztartások devizahitel-felvételekből eredő kockázatainak mérséklése érdekében, és tervezi egy, a magánszférára vonatkozó adósságrendezési stratégia bevezetését is. A javasolt megállapodás három elemből állna: (1) az adós kérésére a bankok lehetővé teszik a hitelek futamidejének meghosszabbítását, rögzített havi törlesztések mellett; (2) azok az adósok, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve a devizaárfolyamok ingadozása miatt, külön díjazás nélkül átválthatnák deviza alapú hiteleiket forinthitelekre, és (3) abban az esetben, ha egy adós nem képes a fennálló hitelét törleszteni, kérésére a bankok átmenetileg csökkenthetik a törlesztések összegét. Amennyiben ezek az elképzelések eredménytelennek bizonyulnak, további adósságrendezési technikákat is megvizsgálunk.

14. A banki funkciók rendelkezésre állásának folyamatosságát minden körülmények között fenn kell tartani. Ezzel összefüggésben fokozzuk arra irányuló erőfeszítéseinket, hogy megerősítsük a PSZÁF és az MNB képességét a bankok fizetőképességi és likviditási problémáinak időben történő észlelésére és orvoslására. 2008. december végéig fogunk a Parlament elé terjeszteni egy korai megelőző lépéseket célzó mechanizmust, amely jól körülhatárolt kezdeményezési és rendkívüli beavatkozási hatásköröket fog tartalmazni a PSZÁF részére (strukturális referenciapont). Ugyancsak növelni fogjuk a banki válságkezelő rendszer hatékonyságát, hogy megkönnyítsük a betétesek gyors kifizetését szükség esetén.

15. Az IMF szakértőivel egyeztetve kidolgoztunk egy átfogó támogatási intézkedéscsomagot, amely az összes arra jogosult hazai bank rendelkezésére áll hitelképességük megszilárdítására és a magyar gazdaságban betöltött kulcsszerepük fenntartása iránti elkötelezettségünk megerősítése céljából. A hazai bankok a piaci feszültségek jelenlegi időszakát úgy kezdték, hogy erős fizetőképességi pozíciókkal rendelkeztek, amelyet a pénzügyi zavarok súlyosbodása ellenére is a mai napig fenn tudtak tartani. Ettől függetlenül folyamatban van egy, a legjobb gyakorlat alapján összeállítandó támogatási csomag bevezetése, amely egyenlő versenyhelyzetet biztosít az EU-n belül. Ez a bankszektornak szánt intézkedési csomag tartalmaz egyrészt tartalékokat a bankok tőkeemeléséhez, másrészt forrásokat a bankközi hitelezés garantálásához. A finanszírozás a következők szerint kerül megosztásra: A 600 milliárd forintos összeg egyforma arányban kerül felosztásra a Tőkenövelési Alap és a Refinanszírozó Garancia Alap között. A csomag rendszerszempontból jelentős magyar bankok számára áll rendelkezésre. A Tőkenövelési Alap nagyságát úgy állapítottuk meg, hogy általa a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen. A Refinanszírozó Garancia Alap célja az, hogy stabil hátteret nyújtson az intézmény finanszírozóknak és egyúttal, hogy biztosítsa a jogosult bankok refinanszírozását. Az Refinanszírozó Garancia Alapban lévő 300 milliárd forintos összeg az euroövezet országai által euróban jegyzett államkötvényekbe kerül befektetésre, és az MNB kezelésében fog állni. Az új tranzakciók kötésére 2009 végéig nyitva álló Alap díj ellenében, megfelelő biztosítékokkal garantálja hitelek és három hónapnál hosszabb, de öt évnél rövidebb kezdeti lejáratú intézményi hitelt megtestesítő értékpapírok refinanszírozását. A csomagnak azt is kell biztosítania, hogy a hazai bankok továbbra is felelősségteljes szerepet tudjanak vállalni külföldi leányvállalataikkal szemben. E célból november 10-én törvényjavaslatot nyújtunk be a Parlamentnek és soron kívüli eljárásban kérjük annak mielőbbi jóváhagyását (strukturális teljesítmény kritérium). Gondosan figyelemmel kísérjük a hitelfelvevők törlesztési képességének a gazdaság lassulásával párhuzamos esetleges romlását. A banki finanszírozásra nehezedő nyomást a PSZÁF és az MNB szoros együttműködésben igyekszik kezelni. Üdvözöljük az EBRD részvételét a magyar bankrendszer további erősítésében.

16. A program által felölelt időszak során a pénzügyi szektor szabályozását és felügyeletét tovább fogjuk erősíteni. A tervezett intézkedések: (1) pozitív adóslista bevezetése a lakossági hitelekre, (2) a jegybanktörvény módosítása oly módon, hogy az MNB egyéni, de nem azonosítható adatokat kérhessen a hitelkockázat megfelelő elemzése érdekében, (3) a biztosítási- és hitelközvetítők tevékenységének és termékeiknek fokozott szabályozása, (4) az új jelzáloghitelek esetében maximális kötelező hitelfedezeti mutató bevezetése és (5) a bankok devizakitettségének szoros nyomon követése. Tekintettel arra a fontos szempontra, hogy Magyarország külföldi anya- és leánybankokkal rendelkező bankoknak egyaránt székhelye, erősíteni fogjuk a kapcsolattartást az anyabankok és a leánybankok országainak pénzügyi hatóságaival a kockázatértékelés és az előre nem látott helyzetekre kidolgozott likviditási tervek tekintetében. 

17. Az árfolyamsáv 2008 elején megszűnt, és Magyarország áttért a lebegő árfolyamrendszerre. Ily módon a monetáris politika képes elsődlegesen az inflációs célkitűzésre koncentrálni, és az árfolyammozgásokat olyan mértékig figyelembe venni az irányadó kamatláb meghatározásánál, amennyire azok befolyásolják az inflációs kilátásokat. Emellett az árfolyamsáv megszüntetése nagymértékben lecsökkentette annak a lehetőségét, hogy pénzpiaci nyugtalanság időszakában egyirányú spekuláció alakuljon ki a forint ellen.

18. A Magyar Nemzeti Bank elszánt abban a tekintetben, hogy az inflációt fokozatosan a hivatalos célkitűzés szerinti 3 százalékra csökkentse. E program keretében a cél megvalósulását egy standard konzultációs klauzula alkalmazásával ellenőrzik (lásd melléklet). A monetáris politika 2008 első felében szigorodott az inflációs nyomás erősödésére adott válaszként, majd a közelmúltban ismét az árfolyam esetleges destabilizáló kilengéseinek az elhárítása érdekében. A jövőt illetően Magyarország és a világgazdaság előre jelzett lassulása várhatóan csökkenti az inflációs nyomást, de az árfolyam további leértékelődése felgyorsíthatja az inflációt. Ezért, bár az inflációs nyomás enyhülni látszik, a kamatpolitikának ébernek kell maradnia. A monetáris politika nem reagál az árfolyam rövid távú ingadozásaira, hacsak nem válik kézzelfoghatóvá a hosszú távú inflációs kilátásokra gyakorolt hatásuk. Az infláció csökkentésére irányuló erőfeszítéseinket a kormánynak az a szándéka támogatja, hogy előmozdítsa a megegyezést a szociális partnerek között a nominálbérek növekedésének visszafogására.

© PM

19. Reagálva a hazai pénzpiacra irányuló növekvő nyomásra, az elmúlt néhány hétben számos intézkedést hoztunk a likviditás növelése érdekében. Az MNB létrehozott egy devizaswap-konstrukciót, amelyet az EKB 5 milliárd euro összegű repókonstrukciója támogat. Létrehoztunk továbbá egy vételi aukciót is állampapíroknak az árjegyzőktől történő megvásárlása céljára, amellyel a másodlagos piaci likviditást kívánjuk növelni. Az MNB két új pénzügyi konstrukciót hozott létre azzal a céllal, hogy a bankrendszer forintlikviditását növelje: egy kéthetes, fix kamatozású refinanszírozási eszközt és egy hathónapos, változó kamatozású tendert. Mindezen intézkedések a piac különböző szegmenseinek likviditását hivatottak javítani, a kamatok befolyásolása nélkül (beleértve a kötvények hozamát), amelyeket továbbra is teljes mértékben a piac határoz meg. Szükség esetén az MNB kész továbbiakkal bővíteni eszköztárát.

    Veres János                            Simor András
    pénzügyminiszter                        az MNB elnöke