Simor: az idő ketyeg, a számla meg nő

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A külföldi források elapadtak, nincs bizalom a gazdasági szereplők között, a hitelek jelentősen megdrágultak. A Napi Gazdaság által szervezett "Felszínen maradni - élet a pénzügyi válság után" című konferencián többek között Veres János pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök és Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a magyarországi kilátásokról, a jövőbeli intézkedésekről és szükséges lépésekről beszélt.

Ma úgy látja mind a kormány, mind a jegybank, hogy jövőre a hiánycél teljesülését követően megteremthető annak a feltétele, hogy az ERM-2 árfolyamrendszerbe történő belépésről szóló tárgyalások megkezdődjenek - mondta Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaság által szervezett "Felszínen maradni - élet a pénzügyi válság után" című konferencián.

A pénzügyminiszter az ország rendelkezésére bocsátott hitelkerettel kapcsolatban bejelentette, hogy az Európai Unió által nyújtott 6,5 milliárd eurós hitel első részletéhez decemberben juthat hozzá Magyarország, a lehívás pedig négy ütemben történhet majd. Ez a hitel azonban a vállalkozások segítésére nem használható, arra a Gazdasági csúcson kihirdetett 6 pontos programban szereplő 1400 milliárd forintos keret szolgál – jegyezte meg. A pénzügyminiszter emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós hitel felhasználásáról szóló megállapodás feltételei nyilvánosak, a Pénzügyminisztérium honlapján megtalálható a megállapodás.

Veres János kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Unió tavasszal, illetve ősszel értékeli majd a magyarországi makrogazdasági folyamatok addigi alakulását, és az EU értékítéletétől függően lehet majd megkezdeni a tárgyalásokat arról, hogy Magyarország mikor lépjen be az ERM-2 rendszerbe.

Az IMF által nyújtott 12,5 milliárd eurós készenléti hitelének első hányadát leghamarabb 2009 első negyedévében használhatja fel Magyarország. Ezt a kormány az ország lejáró devizaadósságának megújítására akarja felhasználni – mondta Veres János.

Az elmúlt időszak eseményeit értékelve a pénzügyminiszter elmondta, hogy a válság miatt teljesen elveszett a gazdaság szereplői közötti bizalom – a befektetők és bank közötti, a bank és vállalkozás közötti valamint a bankok és a vállalkozások egymás közötti bizalma. Emiatt nagyon fontos lenne, ha a bizalom visszatérne mindazokra a piacokra, ahol pénzmozgás volt.

A válság kirobbanása itt Európában a gazdasági szereplők többségét meglepetésként érte, hiszen még pár héttel a krízis kirobbanása előtt sem lehetett látni, hogy a krízis milyen mélységű és mennyire gyors lefolyású lesz.

Magyarországnak az erre adott válasza folytán sikerült közép távon – jövő év végéig - stabilizálnia a helyzetét és a legnagyobb veszélyt elhárítani. A kormány ezen túlmenően mind erre az évre, mind jövő évre jelentős hiánycsökkentési döntéseket hozott. Ezek egy része erre az évre a tartalékok fel nem használásából, másrészt jövőre a költségvetési kiadások olyan jellegű átalakításából áll, amelyek részben egyszeri, részben tartós intézkedésként a rendszer átalakítását, strukturális változását is eredményezi – mondta Veres János.

Ennek kapcsán említette meg a miniszter, hogy az új közpénzügyi szabályozásnak bizonyos elemeit sikerült a parlamenttel elfogadtatni, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az önkormányzati szabályozást érintő kétharmados törvényjavaslatot az ellenzék ellenállása miatt nem sikerült elfogadtatni. „Nem gondolom, hogy ezt Magyarország megspórolhatná” – jegyezte meg a pénzügyminiszter.

Veres János a Gazdasági csúcson bemutatott 6 pontos csomag likviditás megteremtését szolgáló pontjára utalva elmondta, hogy amit lehet azt uniós forrásokból, amit lehet a költségvetési szűk mozgástér mellett a háttérből átcsoportosítva próbálnak megtenni a helyzet javítása érdekében.

Ugyanakkor kiemelte annak fontosságát, hogy továbbra is megmaradjon az a bizalom, ami az elmúlt hónapokban az együttműködés terén a kormány és a jegybank, a kormány és a pénzügyi felügyelet, valamint a kormány és a pénzügyi intézmények között kialakult.

Simor Magyarország helyzetéről (Oldaltörés)

A pénzügyi piacokon a bizalomvesztést a Lehman Brothers bedőlése okozta, hiszen addig a pontig volt egy olyan közmegegyezés a piaci szereplők között, hogy ha egy bank csődbe megy és a tulajdonosok el is veszítik a pénzüket, akkor attól még a betétesek valahogy visszakapják a pénzüket. Ebben az esetben viszont nem ez történt és a piac azt a következtetést vonta le, hogy ha már ebben sem lehet bízni, akkor semmiben sem lehet – magyarázta az előzményeket Simor András jegybankelnök.

Ebben a rendkívüli helyzetben Magyarország is teljesen kitetté vált annak ellenére, hogy az utóbbi két évben sokat javított egyensúlyi helyzetén, és a sebezhetőségi mutatói (költségvetési hiány, külső finanszírozás igénye) sokszor alacsonyabbak is voltak, mint más országokban. „Tehát e tekintetben nem lógunk ki a sorból” – emelte ki.

Simor András szerint az, hogy mégis sebezhetővé vált az ország az adósságállományra és a lassú növekedésre vezethető vissza. Ezt azonban kontextusában kell vizsgálni – hangsúlyozta -, hiszen nem önmagában a belső-, az állami- illetve a külső adósságállomány a magas, hanem azzal együtt, hogy Magyarország növekedése emellett viszonylag lassú és a piac nem is nagyon látja, hogy ez az ütem fel fog gyorsulni.

A dilemma az, hogy a nemzetközi intézmények által nyújtott pénzügyi csomag elegendő-e ahhoz, hogy "Magyarország növekedésével kapcsolatos bizalmi kérdésre pozitív választ adjon" - jelezte a jegybank elnöke.

Simor András emellett a devizahitelek magas arányát is felvetette. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezzel mindaddig nem volt gond, míg a forint stabil volt. Amint elkezdett ingadozni a forint árfolyama, megrendült ez a bizalom. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ha kevesebb devizahitelt vesz fel a lakosság az elmúlt években, akkor a növekedés is lényegesen lassúbb lett volna, hiszen a lakossági hitelek jelentős részét nemcsak fogyasztásra, hanem például kifejezetten lakásépítésre, lakásvásárlásra vették fel.

Ennek eredményeképpen a gazdaság egyetlen megtakarító szereplője, a lakosság megtakarítása is eltűnt, így az ország adósságát csak külföldi adósságból lehetett finanszírozni. Mivel az országnak nincs megtakarítása és a külföldi források is elapadtak, minden olyan elképzelés, amely a keresleti oldalon keresi a gazdaságélénkítésre a megoldást, vagyis fogyasztásnövelést szorgalmazna, irreálisnak mondható. Ez működhet Svédországban vagy Németországban, de nem Magyarországon.

Simor András szerint napjainkra világossá vált, hogy elodázhatatlan a strukturális problémák megoldása, olyan reformok megvalósítása, mint a szociális vagy az adóreform. "Az idő ketyeg, a számla meg nő" - fogalmazott a jegybankelnök, aki szerint lehet az időt ugyan húzni, de a strukturális gondok megoldása nélkül nem lehet nagyobb növekedési pályára állítani az országot.

A jegybank elnök a Fidesz által felvetett 6 százalékos alapkamat ötletét nem kommentálta. Egyrészt, mert kamatdöntés előtt egyébként sem nyilatkoznak alapkamattal kapcsolatosan, másrészt pedig politikusok ilyen irányú megjegyzéseit „egyébként sem szokták kommentálni” – fogalmazott a jegybank elnök.

Jön a drága hitelek világa (Oldaltörés)

A konferencián Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy ítélte meg, hogy 2009-ben inkább a problémát, mint a megoldást jelentik majd a magyar bankok a hazai gazdaság számára. Áldásnak nevezte, hogy Magyarország bankrendszere 80 százalékban külföldi stratégiai tulajdonosok kezében van, mert az elmúlt másfél-két hónap alatt a külföldi bankok tartották fenn a hazai bankrendszer likviditását. Ez azonban nem folytatható sokáig, mert a likviditáshiány az anyabankok országaiban is problémát okoz.

Az is látszik – mondta Felcsuti Péter –, hogy Magyarországon a kereskedelmi bankok forrásgyűjtő-képessége csorbulni fog, és nem lehet azt várni, hogy a külföldi tulajdonosoktól kapott pénzt használják olyan nagy mennyiségben a magyarországi hitelintézetek, mint az a korábbi időszakra volt jellemző.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a piacokon egyelőre az állami mentőakcióknak és nemzetközi pénzügyi intézmények segítségének köszönhetően a helyzet ugyan stabilizálódott, de nem normalizálódott. Az elemző szerint egyelőre a befektetők továbbra is menekítik ki pénzeiket a feltörekvő piacokról, és nem lehet tudni, hogy a folyamat meddig tart. Most a drága hitelek ideje jön el, ami minden bizonnyal recesszióba fordítja a magyar gazdaságot - mondta Török Zoltán.

A válság a vállalkozások helyzetét is nagyon megnehezíti. A kereskedelmi bankok jelenleg nem a múltbeli, hanem a jövőbeli várható teljesítmény alapján hiteleznek, továbbá a reálgazdaság szereplői csak a korábbinál drágábban képesek hitelhez jutni. Sok olyan vállalkozás - amelyet az elmúlt 10-15 évben a jelenlegi bankja finanszírozott – most hiába kéri forgóeszköz hitelének megújítást - mondta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.

A kereskedelmi bankok elsősorban betéteseik pénzét védik, nem képesek anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni – reagált a felvetésre Felcsuti Péter. A romló gazdasági helyzet miatt a vállalkozások helyzete is romlik, ezért egy vállalkozás hitelezését nem a múltbeli, hanem a jövőbeli várható teljesítménye alapján mérlegelik a bankok.

Mint mondta, a kereskedelmi bankok közvetítők a pénzügyi rendszerben, így csak a betéteseik pénzét kezelhetik. Mivel most külföldről nem tudnak pénzt gyűjteni, várható, hogy a kereskedelmi bankok rendelkezésére álló pénzmennyiség erőteljesen lecsökken, így a könnyű pénz politikáját sem fogják folytatni. A jövőre vonatkozóan a Bankszövetség elnöke a pénzügyi piacon akvizíciókat sem tartott kizártnak.