Előzőleg, decemberben az 1,6 százalékos tizenkét havi infláció két és féléves mélységi rekord volt az euróövezetben, miután novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös statisztika 1997-es kezdete óta, 2,1 százalékra éves összehasonlításban. A decemberi tizenkét havi infláció már elmaradt az Európai Központi Bank (EKB) tizenkét hónapra legföljebb 2 százalékos, folyamatos céljától. Előzőleg az euróövezeti ütem utoljára 2007. augusztusban volt az EKB célja alatt.

Az irányzatot előre jelezte a német infláció alakulása: ott a tizenkét havi infláció e hónapban mind a hazai, mind az EU-szabvány szerint számolva 0,9 százalékra, majdnem ötéves mélypontra csökkent a decemberi 1,1 százalékról. Németországban már novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az októberi 2,5 százalékról EU-szabvány szerint számolva, miután 2007. április óta makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

A januári adatok is megerősítik, hogy az EKB folytathatja a kamatcsökkentést a gazdaság támogatása végett, ezt a bank vezetői rendre jósolják is, legkésőbb márciusra. Ha a kőolaj ára a mostani szinten marad, az év közepére akár 1 százalék alá is enyhülhet a tizenkét havi infláció az euróövezetben, mondják elemzők. Ez úgyszólván kötelezővé is teszi a pénzügypolitikai enyhítést az EKB számára, hiszen a legföljebb 2 százalék alulnézetből is kötelező célja, amennyiben az árstabilitás a fenntartható gazdasági növekedés egyik feltétele.

Legutóbb két hete az EKB fél százalékponttal 2,0 százalékra csökkentette alapkamatát, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Utoljára 2003. júniustól 2005. december elejéig volt 2,0 százalékon az EKB irányadó kamata, és annál alacsonyabb soha nem volt az euró 1999. januári bevezetése óta. Az EKB októberben kezdte az enyhítést, 4,25 százalékról.

Az infláció lassulása már nem csak a kőolaj és az élelmiszerek nagy árveszteségét jelzi, hanem az általános gazdasági visszaesést, a kereslethiányt is kezdi tükrözni.

Két vagy több egymást követő negyedéves visszaesés után a tavalyi harmadik negyedév végén recesszióban volt az EU-ban már Németország, Észtország, Olaszország, Lettország és Svédország, és, főleg a német eredmények miatt, az euróövezet egésze is az átlag szintjén. Még csak egy – jelesül a harmadik negyedévi – negyedéves visszaesése alapján recesszió felé tartott a dán, a spanyol, a magyar, a portugál és a brit gazdaság. Ezekről az országokról és az euróövezetről a negyedik negyedévi előzetes GDP-becslések február közepéig jelennek majd meg, kivéve Nagy-Britanniát, ahol a statisztikai hivatal már közölte: a negyedik negyedévi visszaesésre tekintettel Nagy-Britannia is belépett a recessziós gazdaságok klubjába.

Az Európai Bizottság a múlt héten 0,9 százalékos átlagos GDP-növekedést becsült az euróövezetben tavalyról, idénre 1,9 százalékos visszaesést, jövőre 0,4 százalékos növekedést jósolt.