A szezonálisan kiigazított adatok alapján az előző negyedévhez viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött a magyar GDP. A KSH előzetes gyorsbecslése 2008 IV. negyedévére éves összehasonlításban még 2,0 százalékos visszaesésről, a naptárhatásoktól megtisztítva pedig 2,1 százalékos csökkenésről szólt.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője megjegyezte, hogy a gyorsbecsléshez képest mutatkozó eltérést elsősorban a pénzügyi közvetítés és a biztosítási ágazat teljesítményére vonatkozó újonnan rendelkezésre álló adatoknak az előre becsültnél jelentősen kisebb értéke okozta.

A statisztikai hivatal felülvizsgálta a második negyedévi GDP-t, aminek alapján már akkor visszaesés mutatkozott a magyar gazdaságban: az éves összehasonlításban 0,4 százalék növekedés helyett 0,1 százalék volt a csökkenés. Így a recesszió a harmadik negyedévben elkezdődött, miután két egymást követő negyedévben csökkenés mutatkozott a magyar GDP-ben.

A múlt év egészében a magyar gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült, míg a KSH előzetes becslése 0,3 százalék emelkedés volt. A bruttó hazai termék értéke folyó áron elérte a 26.470 milliárd forintot, ami egy főre vetítve 2 millió 637 ezer forintot jelent.

A KSH gyorstájékoztatója emlékeztet az Eurostat gyorsbecslésére, ami szerint az Európai Unió gazdasága 2008 IV. negyedévében 1,3 százalékkal esett vissza, és az év során egyre csökkenő ütemű gazdasági bővülést a negyedik negyedévben az EU tagállamainak többségében visszaesés váltotta fel.

A KSH közlése szerint a háztartások végső fogyasztása a negyedik negyedévben 3,3 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,4 százalékos csökkenése miatt. Az év egészében a mérséklődés 0,1 százalék, illetve 0,7 százalék volt.

A végső fogyasztás másik összetevője, a közösségi fogyasztás még nagyobb mértékben, 9,5 százalékot mutat, mert – jegyzi meg a KSH – mert a bázisidőszakban a Gripen vadászgépek beérkezése jelentősen megnövelte a közösségi fogyasztást. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának visszaesése nyomán a végső fogyasztás 4,2 százalékkal csökkent, az év egészében pedig 0,4 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar, a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés, valamint az ingatlan- és gazdasági szolgáltatásban csökkenő beruházások eredményeként a bruttó állóeszköz felhalmozás a negyedik negyedévben 2,7 százalékkal, az év egészében pedig 2,6 százalékkal volt alacsonyabb a bázisnál.

A negyedik negyedévben a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma nagy mértékben visszaesett: az export 7,8 százalékkal, az import pedig 8,2 százalékkal csökkent. Az áruforgalom exportja 9,8 százalékkal, az importja 10,9 százalékkal esett vissza, ugyanakkor a szolgáltatások exportja 3,3 százalékkal, az importja 7,3 százalékkal emelkedett.

Pozsonyi Pál elmondta: tavaly az utolsó negyedévben jelentősen csökkent az ipari termelés a hozzáadott érték alapján: éves összehasonlításban 8,5 százalékkal esett vissza, az előző negyedévhez képest pedig 3,4 százalékkal csökkent. A csökkenés a második negyedévtől kezdve gyorsuló ütemet mutat. Az év egészében az ipari termelés 0,3 százalékkal mérséklődött, ezen belül pedig az exportorientált feldolgozó ipari termelés 1,1 százalékkal esett vissza. A feldolgozó ipar termelése a negyedik negyedévben 10,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, az év egészében pedig 4,2 százalék volt a csökkenés.

Az építőipari termelés a negyedik negyedév során 2,7 százalékkal bővült. Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékos volt a növekedés, míg az év egészében 5,1 százalékos visszaesést számolt a KSH.

A mezőgazdasági termelés a negyedik negyedévben 71,7 százalékkal, az év egészében pedig 43 százalékkal nőtt. A KSH főosztályvezetője, Pozsonyi Pál megjegyezte, hogy a rossz termést hozó 2007-es év bázisán volt drasztikus a növekedés.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2008 negyedik negyedévében a nemzetgazdaság átlagnál nagyobb mértékben, 4,2 százalékkal csökkent. A szolgáltatások közül jelentősen, 7,8 százalékkal esett vissza a pénzügy, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások teljesítménye a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt. Ezen belül a pénzügyi vállalatok teljesítményének jelentős csökkenését egyrészt a hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások (pl. új hitelek kihelyezésének) csökkenése, és egyes hitelintézeti tevékenységek (pl. értékpapír értékesítés) veszteségessé válása okozta, másrészt a biztosítóintézetek esetében a biztosítási szerződésállomány csökkenése, valamint a hozzáadott értékük részét képező tulajdonosi jövedelmek csökkenése idézte elő.

A kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás teljesítménye a negyedik negyedévben 5,2 százalékkal esett vissza összefüggésben a háztartások fogyasztási kiadásainak mérséklődésével. A szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés területén bekövetkező 3,0 százalékos visszaesésben pedig az ipar teljesítményének csökkenése tükröződik.

A negyedik negyedévben növekedett, mégpedig 0,7 százalékkal a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy hozzáadott értéke, de ez az alacsony bázis következménye – jegyzi meg a KSH.

A szolgáltatások teljesítménye az év egészében 1,2 százalékkal csökkent. Ezen belül a legnagyobb visszaesés - 2,3 százalék – a pénzügy, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások, valamint, szintén 2,3 százalékos csökkenéssel – az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén mutatkozott.