szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kelet-európai régió helyzetén sokat segített a svájci jegybank kamatvágása, valamint jelentős mennyiségű külföldikötvény-vásárlása, amellyel nemcsak likviditást teremtett, de a frankot is gyengítette. Utóbbinak különösen a hiteltörlesztések miatt van jelentősége. Ugyanakkor a piacok is pozitív irányba mozdultak el és a befektetők is mintha derűsebben látnák a helyzetet. Túl lennénk a mélyponton? Mire érdemes figyelni a héten?

A múlt héten kisebb változásokat tapasztalhattunk a nemzetközi befektetői hangulatban annak ellenére, hogy az amerikai munkanélküliségi adatok kiábrándító helyzetet mutatnak. Ennek oka talán abban keresendő, amit az elemzők már többször, több helyen kifejtettek az elmúlt időszakban: a makrogazdasági helyzet még romló adatokat mutat, ám a tőzsdék – és általában a piacok – már pozitív irányba mozdulnak el, mert a befektetők úgy látják, a mélyponton már túl vagyunk.

Ehhez a felismeréshez azért kellett némi segítség, ami az amerikai nagybankok – a Bank of America és a Citigroup – irányából érkezett. A pénzintézetek bejelentései arra engednek következtetni, hogy a gazdálkodásuk – a nagy összegű mentőcsomagok után – immár nyereséges. Ez pedig azt jelentheti, hogy a globális gazdasági válságot kirobbantó pénzügyi krízis enyhül, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedés későbbi felfutásához. A bankok ugyanis – nyereséges működés mellett – immár hajlandók lesznek hitelezési tevékenységüket ismét felfuttatni a jelenlegi igen alacsony kamatszintek mellett. Ez pedig lökést adhat a gazdaságnak. Az optimizmus átterjedt a fejlett piacokra és továbbgyűrűzött a feltörekvő piacokra is, amelyek exportjuk révén erősen függnek a fejlett gazdaságok növekedésétől.

Devizapiac

Abban a pillanatban, amikor az amerikai nagybankok a gazdálkodásukban bekövetkezett pozitív változásokról számot adtak, az EUR/USD kereskedésében gyökeres fordulat következett be. A biztonságot kereső tőke áramlása az amerikai piacok irányába ugyanis erősen alábbhagyott. Amennyiben azt feltételezzük, hogy tényleg túl vagyunk a piaci mélyponton, akkor éppen itt az ideje annak, hogy – magasabb kockázatokat vállalva – magasabb hozamokat kínáló piacokra fektessük be tőkénket. De biztosak lehetünk benne, hogy innen már egyenesen vezet az út a globális gazdasági növekedéshez? Ezt egyelőre nem jelenthetjük ki egyértelműen.

Amennyiben viszont a makrogazdasági adatok nem romlanak tovább, akkor a tőkeáramlás már támogathatja a kockázatosabb befektetések magasabb megtérülését. Ennek oka az, hogy a fejlett piacok kötvénypiacain az alacsony hozamszintek nem lesznek „versenyképesek” a feltörekvő piacok által kínált – gyakran indokolatlanul magasnak tűnő – hozamokkal. Persze a feltörekvő piacokon magasabbak a kockázatok, de a hozamszintek éppen ezen ok miatt emelkedtek nagymértékben az elmúlt időszakban, tehát a piac már beárazta a kockázatokat.

Ebben a helyzetben sokat segített a svájci jegybank kamatvágása, valamint az a technikainak tűnő lépés, hogy a jegybank jelentős mennyiségű külföldi kötvényt vásárol. Ennek komoly jelentősége van, mivel a frank átváltásával likviditást biztosít (ez különösen a kelet-európai térségben fontos), valamint a frank nagy mennyiségű eladásával gyengíti is a saját fizetőeszközét, amely az utóbbi időszakban már károsan hatott a gazdaság egészére a rettenetesen emelkedő exportárak miatt. Arról nem is beszélve, hogy a svájci jegybank jelentős mennyiségű, magas hozamot biztosító kötvényekhez juthat, ami a későbbiekben vaskos bevételt jelent majd.

Ebben a környezetben tehát ez EUR/USD devizapár is irányt váltott: a dollár gyengülni kezdett az euróval szemben, elérve az 1,295-ös szintet is. Ez a trend 1,255-től indulva szinte töretlen folyamatként jelentkezett. A korábban is jelzett támaszszint tehát megfogta a dollár erősödését. Ugyanakkor további gyengülésre már csak akkor számítunk, ha a megjelenő makrogazdasági adatokban további jele mutatkozik a gazdasági válság enyhülésének. Az 1,30-as szint közelében tehát EUR/USD eladást (dollárvétel euró ellenében) javasolunk. Addig pedig kivárás a legjobb befektetési magatartás.




Mint említettük, a kelet-európai térségnek – benne különösen Magyarországnak – igen jó szolgálatot tett a svájci jegybank a kamatvágással és a bejelentett külföldikötvény-vásárlással, mivel a svájci frank erősödése a hiteltörlesztések miatt különösen nagy problémát jelenthet a térségben. A frank gyengülése ezért – a török és a magyar intervención túl – a térségi devizáknak is adott némi lökést. Az MNB megtoldotta az intervenciót azzal, hogy bejelentette az uniós források forintra váltását a devizapiacon, valamint azt, hogy az uniós hitelkeret második – kétmilliárd eurós – részletét is lehívja. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az EU elégedett az EU-forrás eddigi felhasználásával.

A fenti ábra azt mutatja, hogy az utóbbi időben a forint gyengülése mögött egyértelműen nemzetközi tőkeallokációs folyamatok és nem speciális magyar vonatkozású esmények hózódtak meg. Míg korábban az EUR/USD – a táblázaton ennek fordítottjaként USD/EUR – mozgásával ellentétes irányt is képes volt felvenni a forint, addig mára szinte teljes az együttmozgás.

Ez azt jelenti, hogy a dollár erősödésével párhuzamosan gyengült a forint. Ahogy csökkent a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság, a tőke úgy menekült dolláreszközökbe, miközben a kockázatos eszközöktől – mint a forinteszközök – igyekezett megszabadulni. Így a forint gyengülése mögött kizárólag hazai okokat keresni, meglehetősen hibás gondolat lenne.

Ez befektetési szempontból azért érdekes, mert a nemzetközi tőkeallokációs folyamatok nem olyan hatékonyak, mint azt feltételeznénk. Azaz egy adott ország kockázatait ilyen helyzetben nem árazza megfelelően a piac – legalábbis rövid időtávon. És éppen ez az, ami miatt fontosak a forint gyengülése mögött álló tényezők. Ha elfogadjuk, hogy ma a piac – lokális szinten – félreárazza a forinteszközöket, de feltételezzük, hogy hosszabb távon – globálisan és lokálisan is – hatékony a piac, akkor a jegyzés a reális egyensúlyi árfolyam felé fog elmozdulni. Azaz, amennyiben a recesszió mélypontján túl vagyunk – de legalábbis nem romlik tovább a helyzet –, akkor a forint tartósan erősödhet a vezető devizákkal szemben.

A fentiek alapján egyszerű a képlet: forintvétel euróval, illetve dollárral szemben – és csak a nyereséget kell számolni. Ám egy fontos kérdésre nem adnak választ: mennyi az a rövid időszak, és mikor áll be a jegyzés az egyensúlyi árfolyam körüli szintre? Amíg erre a kérdésre nincs meg a pontos válasz, elhamarkodottan cselekednénk, ha azonnal rohannánk a brókerünkhöz EUR/HUF vagy USD/HUF eladási megbízással.

Ebben az esetben annyit tehetünk, hogy a trendben mozgó keresztárfolyam lokális maximumai körül fokozatosan kisebb pozíciókat nyitunk, amelyeket a forint erősödése idején fokozatosan zárunk. Ezzel a maximálisan elérhető nyereségünk csökken ugyan, de ennél sokkal nagyobb mértékben enyhül a vállalt kockázat. Azaz időbeli diverzifikációt hajtottunk végre. Ezzel el is jutottunk ajánlásunkhoz: fokozatos EUR/HUF és USD/HUF eladást javasolunk, mindaddig, amíg a forint a jelenlegi szintek (300 alatti EUR/HUF, 230 alatti USD/HUF) körül mozog.

Amennyiben viszont a forint ismét erős gyengülésbe kezd, a STOP-ok alkalmazását ajánljuk. Meg kell határoznunk azt a veszteségszintet, amit még képesek vagyunk elviselni. Amennyiben erre a szintre ér a jegyzés – a további kilátásoktól függetlenül – le kell zárni pozícióinkat és várni addig, amíg olyan újabb belépési pont nem kínálkozik, ahol képesek vagyunk valamilyen elgondolás mentén befektetési stratégiát felépíteni.

Kötvénypiac (Oldaltörés)


A fejlett piacokon a kötvényhozamok nyilván nem csökkenhettek, hiszen a tőkeallokációs folyamatok nem kedveztek ezeknek a piacoknak. Mivel a kockázatvállalási hajlandóság némileg emelkedett – de legalábbis nem romlott tovább –, a fejlett piaci kötvények a mára kialakult igen alacsony hozamszintek mellett nem voltak kelendőek.

Ezen nincs is miért csodálkozni, sőt inkább az a csodálatra méltó, hogy vajon miért nem emelkedik azonnal, jelentős mértékben a fejlett piaci kötvények hozama? Azért, mert a jegybankok ma már olyan alacsonyan tartják az alapkamatokat, hogy még így is pozitív reálhozamokra számíthatnak a befektetők. Eddig rendben is vagyunk, van értelme az ilyen jellegű gondolkodásnak. De mi lesz akkor, amikor a gazdasági növekedés beindul és a nyersanyagok, valamint az energiahordozók ára meredeken emelkedni kezd, ami a gazdaságokban multiplikálódva inflációs nyomást fejt majd ki? Akkor is alacsonyan tudják majd tartani az alapkamatokat? Akkor is pozitív lesz a mai hozamszintek mellett vásárolt kötvények reálhozama? Sajnos az előbbi kérdésekre egyértelmű nemleges választ kell adnunk, sőt, ha hozzávesszük, hogy a kibocsátások még mindig jelentősen emelkednek, akkor egyértelmű kép alakul ki a jövőre nézve: a fejlettpiaci kötvényekbe nem érdemes befektetni egy centet sem!

Miért? Mert a mai fejlődő piaci hozamok jelentős hozamfelárat tartalmaznak, de amennyiben beindul a növekedés, a hozamok gyorsan csökkenhetnek, miközben a feltörekvő devizák erősödése további nyereséget jelenthetnek a befektetők számára.



A múlt héten – kicsiben – valami hasonlót figyelhettünk meg a hazai piacon; a forint körülbelül 3,5 százalékot erősödött, miközben a hároméves állampapírok hozama 1,91 százalékkal csökkent. Ez összesen közel 9 százalékos hozamot is jelenhetett egy hét leforgása alatt. Azt persze sietve hozzá kell tennünk, hogy ennek a folyamatnak nem kizárólag a nemzetközi tőkeallokációs folyamatokban történt változások az okai, hanem az MNB intervenciója és egyéb intézkedései (visszavásárlási aukció, EU-források forintra konvertálásának bejelentése) is erősítették a folyamatot. Arról nem is beszélve, hogy ma még egyáltalán nem biztos, hogy ez egy tartós trend kezdeti szakasza…

Mint az előzőekből kiderült – és a fenti ábra is jól mutatja – a hozamok minden futamidő tekintetében jelentősen csökkentek. Így ma azt javasoljuk, hogy a korábbiakban ajánlott gyűjtögetés után ezúttal tartani célszerű a hazai kötvényeket. 10 százalékos hozamszintek mellett pedig már érdemes lesz leépíteni a pozíciókat.

Részvénypiac (Oldaltörés)


A nemzetközi piaci hangulat változásának köszönhetően a mélypontokról elrugaszkodtak a fejlett piaci indexek, amelyek magukkal húzták a világ szinte összes tőzsdemutatóját is. Ennek oka az, hogy amennyiben a fejlett piacokon csökken a válság nyomása, az exportjukon keresztül erősen függő országok piacai is azonnal emelkedni kezdenek, mivel a kilátások gyökeresen megváltoznak. Ez a megállapítás különösen a távol-keleti tőzsdékre igaz, a kelet-európai régió viszont a devizapiacra nehezedő nyomás csökkenése miatt tudott emelkedni.

Az USA piacai remekül szerepeltek. Ezúttal már az is biztató volt, hogy egy nagyobb ugrás után egy hét alatt – szinte töretlenül, öt napon keresztül erősödve – 10-12 százalékos emelkedést tudtak felmutatni a tengeren túli indexek. Tehát az emelkedés nem kizárólag a short-pozíciók zárásának köszönhető, hanem már új vevők is megjelentek a piacokon.

Az új vevők azonban ma még csak azt tartják szem előtt, hogy egyes részvények történelmi mélyponton vannak, de hosszabb távú stratégiai terveik nincsenek, így az emelkedés hamar kifulladhat, amennyiben ezek a vevők zárják pozícióikat. Tehát továbbra sem lehetünk meggyőzve a hosszú távú emelkedés bekövetkeztéről, így kivárást javaslunk.

A hazai piacon szinte azonos a helyzet: a vezető részvények az elmúlt héten kisebb korrekcióval – emelkedtek. Az OTP kiemelkedően teljesített, de miután a bank – lassan a 10 százalékos értékhez közeledve – csökkentette sajátrészvény-vásárlásait, kissé alábbhagyott az emelkedés.



A Magyar Telekomot továbbra is mélyen alulértékeltnek tartjuk, amit immár az állampapírpiaci hozamcsökkenés csak tovább fokoz. Ennek köszönhetően a távközlési vállalat részvényei is emelkedni kezdtek, így mára napközben már körülbelül 7 százalékkal került a korábbi minimuma fölé. 

A volatilitás magas maradt, de ezt most arra kell kihasználni, hogy a lokális minimumok körül vásároljunk hazai részvényeket. De csak óvatosan. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy a forint kifogy lendületéből, és/vagy a fejlett piacok korrekciót mutatnak, a hazai részvények azonnal esni kezdenek. Ma elsősorban az OTP és a Magyar Telekom gyűjtögetését javasoljuk, 5 százalékos STOP-szint beállítás mellett. Tőkeáttétel kizárva.

Ajánlás

Állampapírpiac:
Hazai kötvények: tartás
Vállalati kötvények: eladás
Nemzetközi részvénypiac:
EU részvények: kivárás, belépési pont keresése
USA részvények: kivárás, belépési pont keresése
Orosz részvények: kivárás
Egyéb feltörekvők: kivárás
Hazai részvénypiac:
Magyar Telekom: gyűjtögetés
OTP: gyűjtögetés
Befektetési alapok:
Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal) 


Fürjes Szabolcs

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Gazdaság

BÉT: minden drágult Budapesten

A BUX közel két százalékkal erősödött hétfőn délelőtt, köszönhetően a kedvező nyugat-európai hangulatnak. A vezető részvények közül a Telekom szerepelt.

hvg.hu Gazdaság

Befektetési tanácsok március második hetére

Egyre világosabbá válik, hogy a piac rövid távon nem képes beárazni a mai piaci viszonyokból eredő kockázatokat, illetve a várható árak/árfolyamok tekintetében meghatározni a piaci termékek reális értékét. A jelenlegi helyzetből ugyanis egyes tőzsdei cégeknél és a magyar államnál is csődhelyzetet kellene feltételezni. A helyzet azonban közelről sem ilyen tragikus. Mire figyeljünk a héten?

MTI Gazdaság

Euromoney: Magyarország visszacsúszott, de még a felső harmadban

Valamelyest romlott Magyarország általános országkockázati besorolása a londoni Euromoney gazdasági folyóirat által összeállított legújabb globális sorrendben, de a magyar gazdaság továbbra is a 186 országot soroló lista legkevésbé kockázatos felső harmadában van.

Hollik: Arra kérheti a Fidesz-KDNP a kormányt, hogy vegye át a Lánchíd felújítását

Hollik: Arra kérheti a Fidesz-KDNP a kormányt, hogy vegye át a Lánchíd felújítását

100-ból 96 esetben téved az arcfelismerő, állítja Detroit rendőrfőnöke

100-ból 96 esetben téved az arcfelismerő, állítja Detroit rendőrfőnöke

Tömegesen pusztulnak el elefántok Botswanában

Tömegesen pusztulnak el elefántok Botswanában