A nemzetközi hitelminősítő londoni bejelentése szerint az eddigi "BBB"-ről "BBB mínusz"-ra romlik a hosszú lejáratú állami kötelezettségek besorolása, és az új osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás érvényes.

Hasonló mértékben gyengítette a cég a Budapestre külön érvényes hosszú futamú besorolást is. A rövid távú "A-3" osztályzatokat megerősítette a Standard & Poor's.

Ha az S&P az új szintről tovább rontja a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, azzal Magyarország ennél a cégnél átkerülne a befektetésre ajánlott sávból a spekulatív, magas hozamú "BB" kategóriába.

Jelenleg két EU-tagállam, Románia és Lettország besorolása van a "BB" sávban, "BB plusz" osztályzattal. Romániát az S&P mellett a Fitch Ratings is ezen a spekulatív besorolási szinten tartja nyilván. Románia az egyetlen EU-tagállam, amelyre több hitelminősítő is spekulatív osztályzatot tart érvényben.

A Standard & Poor's a magyar adósosztályzat hétfői rontását azzal indokolta, hogy tovább növekszik a közfinanszírozásra nehezedő nyomás a szükségestől elmaradó bevételek miatt, emellett növekszik a kormányadósság rátája is.

Az S&P szerint nő annak kockázata is, hogy materializálódnak a pénzügyi szektorból a kormányra háruló kötelezettségek. A cég azzal számol, hogy emelkedni fog a nem teljesítővé váló kinnlevőségek aránya, tekintettel a gazdaság gyengülésére és a meggyengült forintra. Az S&P ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy hazai piacra kihelyezett hitelek mintegy fele devizaalapú.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU pénzügyi védőprogramja "jelentős, ugyanakkor véges" támogatást nyújt a kormányzati finanszírozásnak, áll az elemzésben.

A hitelminősítő előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék-érték (GDP) az idén 6 százalékkal csökken, és jövőre is még 1 százalékos visszaesés várható. Emiatt nehezebb lesz tartani az idei, 2,9 százalékos felülvizsgált GDP-arányos államháztartási hiánycélt, ráadásul megnőtt a politikai bizonytalanság is, miután Gyurcsány Ferenc kormányfő gyakorlatilag lemondott.

Az S&P az elemzés szerint mindazonáltal azt várja, hogy a jelenlegi kormány, és "a következő kormányok" is tartják magukat az IMF/EU-programhoz.

A cég előrejelzése szerint a bruttó államadósság jövőre a GDP 83 százalékára nő a tavalyi 73 százalékról. Mindeközben a magánszektor teljesítményét is korlátozó fő szerkezeti problémák, például a közszféra nagy mérete és a még mindig "viszonylag nagyvonalú" szociális ellátó rendszer, továbbra is kezelésre várnak.

A Standard & Poor's szerint a negatív kilátás érvényben hagyása a besorolást terhelő, tartósan lefelé ható kockázatokat tükrözi. A magyar gazdaság és a költségvetési helyzet kilátásainak további romlása, a pénzügyi szektor likviditási vagy fizetőképességi problémáinak esetleges jelei, vagy a hosszabb időre elhúzódó "politikai bénultság" újabb leminősítéshez vezethet, áll az elemzésben.

A Standard & Poor's szerint ugyanakkor, ha olyan, erős politikai vezetés alakul ki, amely vissza tudja szerezni a befektetői bizalmat, és nekilát a közszféra szükséges reformjának, a magyar adósbesorolás a jelenlegi szinten stabilizálódhat.

Magyarországra a három nagy hitelminősítő jelenleg három különböző szuverén osztályzatot tart érvényben, ezek közül a Standard & Poor's által most megadott "BBB mínusz" a leggyengébb.

A Fitch Ratings egy fokozattal jobb, "BBB" szintű, a Moody's Investors Service pedig még elsőrendű befektetői "A3"-as besorolással tartja nyilván a magyar adósságot. A Moody's magyar osztályzata három fokozattal jobb, mint az S&P-é.

Nem volt ugyan váratlan a Standard and Poor's hitelminősítő hétfői bejelentése arról, hogy "BBB mínusz"-ra csökkentette Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósságának osztályzatát "BBB"-ről, de a forint gyengülése felerősödött a bejelentést követően, az euró árfolyama 311 forint fölé emelkedett.

Az MTI által megkérdezett banki elemzők egyetértettek abban, hogy ha nem áll fel gyorsan egy határozott kormány, hatékony, hosszú távon is ható programmal, Magyarország kieshet a befektetői kategóriából is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a hitelminősítő Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósság osztályzatának csökkentését a vártnál mélyebb recesszióval indokolta, illetve azzal, hogy a GDP arányosan 3 százalékos államháztartási hiánycél tartásához további intézkedésekre lesz szükség. Az osztályzat rontása azt is jelenti, hogy Magyarországot már csak "egy küszöb" választja el attól, hogy a befektetési kategóriából is kikerüljön.

A kérdés, hogy milyen hatékony programmal tud előrukkolni és milyen gyorsan az új kormány - mondta. Az sem látszik ma még, hogy milyen támogatottságot élvezhet az új kormányprogram, a társadalmi támogatottság hiánya azonban egyértelmű - tette hozzá. Suppan Gergely szerint emiatt talán célszerűbb lett volna előrehozott választásokat tartani, de, mint mondta az akkor felálló kormánynak sem lett volna sok választása, hasonló intézkedésekről kellett volna döntenie, mint a mostaninak, elképzelhető azonban, hogy magasabb társadalmi támogatottság mellett.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője is hasonlóan vélekedett. Szerinte további osztályzat rontásnak, ha nem is lenne nagyobb piaci portfólió átrendező hatása, rendkívül rossz lenne az üzenete. A piac határozott programot vár az új kormánytól, és egyre többet. Már nem csak rövid, de hosszú távon ható intézkedéseket is várnak annak érdekében, hogy a növekedési potenciál emelkedjen és a hosszú távú adósság alakulására is megnyugtató választ adjon a kormány. A költségvetési hiány tartását biztosító lépések szükségesek, de lehet, hogy kevesek lesznek, a strukturális reformok beindításával is foglalkoznia kell - méghozzá meggyőzően - a most felálló kabinetnek.

Kondrát Zsolt szerint a forint euróval szembeni gyengélkedését délutánig régiós hatások okozták, de egyértelműen a hitelminősítő bejelentése után "ugrott" fel 309 forintról 311 fölé az árfolyam.

Áremelkedés a londoni CDS-piacon

A leminősítés bejelentését követően valamelyest emelkedett a korábbi, többhavi mélypontjáról hétfőn a magyar szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árjegyzése is a londoni kereskedésben. A CMA DataVision vezető londoni adósságpiac-figyelő cégnél elmondták: a magyar törlesztési kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - vagyis a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók - ára az irányadó ötéves futamidőre a leminősítés után 5,18 százalék volt a londoni kereskedésben középárfolyamon.

A Standard & Poor's bejelentése előtt, a hétfői kereskedés korábbi szakaszaiban 4,95 százalék körül járt, a pénteki záróban pedig még 4,787 százalék volt a magyar CDS-ügyletek árazása.

A CMA DataVision londoni szakelemzői szerint már az S&P-leminősítés előtt is romlottak valamelyest a térség egészének határidős törlesztésbiztosítási díjai, főleg a húsz legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság (G20) csütörtöki londoni válságkezelő csúcstalálkozója előtti idegesebb hangulatban. A késői londoni kereskedésben mért, megemelkedett magyar CDS-árazás is azonban messze jár a súlyos stresszhelyzetűnek, vagy magas törlesztési kockázatúnak tartott adósok aktuális CDS-középárfolyamaitól. Ukrajna esetében az irányadó ötéves futamra kötött szuverén törlesztésbiztosítási ügyletek díja hétfőn például 37,94 százalék, a legrosszabb helyzetű kelet-európai EU-gazdaságnak tekintett Lettország CDS-árazása pedig 8,84 százalék volt.

Ukrajnára a Standard & Poor's igen nagy törlesztési kockázatra figyelmeztető, "CCC plusz" osztályzatot tart érvényben, és Lettország besorolását is befektetési szint alá, "BB plusz"-ra rontotta néhány hete.

A CMA DataVision március első felében 5,98 százalék körüli magyar CDS-árazásokat mért, és a magyar adósságbiztosítási díj a hónap első napjaiban még 6,30 százalékon járt, ami az eddigi csúcspont. A hétfői árjegyzés azt jelenti, hogy jelenleg minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása öt év futamidőre kevesebb mint 520 ezer euróba kerül, a hónap első kereskedési napjain kért 630 ezer euró helyett.