Az ipari termelés 2009 áprilisában korrekciók nélkül 27,1 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 25,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, márciushoz képest pedig szezonálisan és munkanap-tényezővel kiigazítva 5,1 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

A visszaesés jóval nagyobb mértékű volt áprilisban, mint márciusban, és valamennyi szektorban csökkent az ipar teljesítménye – mondta Barta György, a CIB Bank elemzője.

Szerinte az év eleji mély visszaesések után márciusban úgy tűnt, mintha lassulna a termelés csökkenése. Az áprilisi adat viszont megerősíti azt, hogy márciusban a kedvező kép csupán a bázis hatásnak volt tulajdonítható. Különösen az autóipar teljesítményének folytatódó gyengülése volt csalódást keltő áprilisban. Az elemzők ugyanis arra számítottak, hogy a főbb export-piacainkon az autóértékesítés ösztönzésére bevezetett roncsprémium intézkedések a magyarországi autóiparra is kedvező hatással lesznek, ez azonban nem így történt.

Barta György szerint az áprilisi adatok azt jelzik, hogy a magyar ipar keresleti kilátási mind a külpiacokon, mind belföldön továbbra is bizonytalanok, és rövid távon nem várható fellendülés. Az ipar teljesítménye éves összehasonlításban negatív lesz egész évben.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a márciushoz képest gyorsabb csökkenés abból a szempontból jelentett negatív meglepetést, hogy ezek szerint a magyar ipar az első negyedévben még "nem fogott padlót". Ez a jövőre nézve nem túl biztató, és a gazdasági növekedés szempontjából lefelé irányuló kockázatot jelent – jegyezte meg. Véleménye szerint az áprilisi adat azt sugallja, hogy Magyarországon a recesszió hosszabb ideig tarthat, és a kilábalás a vártnál később indulhat meg.

Abban mindkét elemző egyetértett, hogy a kormány 2009-re vonatkozó makrogazdasági előrejelzései meglehetősen konzervatív számításokon alapulnak, és nem tartják valószínűnek, hogy a kormány által várt 6,7 százaléknál nagyobb lenne a GDP visszaesése az idén.