„Nem akarunk semmit sem rákényszeríteni a központi bankra, de a banknak tudnia kell, hogy ha az idei profitját ugyanúgy nem fizeti be a költségvetésbe, ahogyan a tavalyit sem fizette be, akkor a költségvetési kiadáscsökkentésnek nagyobbnak kell lennie, és az adóknak emelkedniük kell” - idézte Jacek Rostowski pénzügyminiszter nyilatkozatát kedden a Reuters hírügynökség.

A kormány az idei költségvetési hiánycélt már majdnem az eredetileg tervezettnek a kétszeresére, 27 milliárd zlotyra emelte, mert az eddigi kiadáscsökkentések nem fedezik a gazdaság lassulása miatt elmaradó adóbevételeket, és a pénzügyminiszter kijelentette, hogy jövőre már mindenképp csökkenteni kell a hiányt. A kormány a hazai össztermékhez (GDP) képest 4,6 százalékos államháztartási hiányra számít idén, de az Európai Bizottság 6,6 százalékos és jövőre 7,3 százalékos hiányt jósol Lengyelországnak, mind távolabbit az euróövezeti tagsághoz szükséges, de az EU-tagok számára egyébként is kötelező 3 százaléktól.

A kormány 10 milliárd zlotyra becsüli a Lengyel Nemzeti Bank idén várható adózott eredményét, és erre szeretné rátenni a kezét jövőre, hogy kevesebb népszerűtlen intézkedést kelljen tennie. A bankot általánosságban törvény kötelezi profitja 90 százalékának befizetésére, azonban ez alól kivételt tehet, ha úgy véli, a pénzt tartalékolni kell, védekezésül a valutaárfolyamok heves ingadozása ellen. Tavaly a központi bank tartalékba tette profitját, és az idei eredménnyel is ezt tervezi.

A bank azt állítja, hogy idén sem lesz profitja, de a kormány szerint az árfolyamkockázati tartalékalap a valutaárfolyam-változásokból származó, nem realizált nyereségből is fedezhető, és nem pedig a központi bank teljes profitjából kellene örökösen növelni azt.

A Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Dariusz Filar kedden, a PAP hírügynökségnek nyilatkozva, azt vetette ellen, hogy a bank nem jelezhet előre idei profitot, mert az a gyakorlatban egyenértékű lenne árfolyam-előrejelzéssel, és megengedhetetlenül táplálná a spekulatív zlotyárfolyam-várakozásokat a piacon.

Hogy volt-e idén profit vagy nem, azt csak jövőre lehet megmondani, így az idei eredményt, akár lesz, akár nem, nem lehet a jövő évi költségvetés idei kidolgozásában számításba venni, magyarázta Filar.

A külkereskedelemre viszonylag kevésbé ráutalt lengyel gazdaság viszonylag jól megúszta eddig a nyugatról érkezett gazdasági válságot, de költségvetése hasonló gondokkal küzd, mint a visszaeső gazdaságok. Az első negyedévben a lengyel gazdaság volt az egyetlen az EU-ban, amely még növekedett: a tavalyi utolsó negyedhez képest 0,4 százalékkal, a tavalyi első negyedhez képest 0,8 százalékkal. A tavalyi utolsó negyedben azonban az éves növekedés még 2,9 százalékos, tavaly átlagosan 4,9 százalékos, tavalyelőtt 6,7 százalékos volt.