A cikk bevezetője szerint a magyar kormány a gazdaság versenyképességét látja veszélyben forogni az uniós tagállamokban bevezetett gazdaságélénkítő csomagok miatt. "A jelenlegi válságban nem maradt eszközünk a konjunktúra élénkítésére" - mondta Varga István az FTD-nek. "Ebből a szempontból biztosan hátrányban vagyunk" - tette hozzá. Varga szerint a francia és a német gazdaságélénkítő intézkedések "nem mindig a megfelelő irányba mutatnak." Mindenekelőtt az autóiparban "a jelenlegi szerkezetet őrzik meg, változások beindítása helyett" - mondta a gazdasági miniszter.

Az FTD szerint Magyarország példája azt mutatja, hogy a nagy uniós államok élénkítő csomagjai megosztottságot idézhetnek elő a közösségben. A lap rámutat: a válság közepette Magyarország igénybe vette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU segítségét. A kormány cserébe szigorú megszorításokat vezetett be, és alig van mozgástere a gazdaság élénkítésére. Hasonló problémával küzdenek a balti államok is - írta az FDT.

Más közép-európai kormányok tagjaihoz hasonlóan Varga is alapvetően kétkedéssel szemléli a nyugat-európai gazdaságélénkítő csomagokat. "A kimeneti stratégia a legfontosabb, amivel most Európában foglalkozni kell. Az a kérdés, hogy miként veszünk vissza az állami segítségből, és hogyan faragjuk le a hiányt" - mondta a miniszter.

Magyarország már 2007-ben nekilátott a költségvetési hiány csökkentésének, és már látszanak az első eredményei az erőfeszítéseknek. A kormány idénre 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki. Az országot ugyanakkor keményen sújtja a válság, ami kérdésessé teszi ennek elérését - írta a német lap.

Varga szerint csökkenteni kell a magyar gazdaság túlságosan erős függőségét Németországtól. "Szeretnénk megkönnyíteni a vállalkozásoknak, hogy a Balkánra, a volt Szovjetunióba vagy Észak-Afrikába exportáljanak. Nem tudunk nagy belső piacra támaszkodni, mint a lengyelek, ezért új exportpiacokat kell feltárni."

Az FTD emlékeztetett: tavaly a magyar kivitel több mint negyede Németországba irányult. Ez részben azért alakult így, mert német autógyártók - mint az Audi - Magyarországra telepítettek termelést.

A legnagyobb új uniós tagállamtól, Lengyelországtól eltérően Magyarország kevéssé látja hasznát a német roncsprémiumnak. Lengyelországban tipikus roncsprémium-modellnek számító kisautókat gyártanak, Győrben viszont Audi TT-ket szerelnek össze, ez a kocsi pedig a roncsprémium haszonélvezői számára nemigen jön számításba - írta az FTD.