szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Német gazdaságkutatók nem látják a gazdasági válság végét a balti országokban. "Európa egyetlen régióját sem érintette olyan súlyosan a válság, mint a balti országokat, és a kilátások továbbra is borúsak" - mondta Hella Engerer, a DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung e.V.) gazdaságkutató intézet szakértője szerdán Berlinben.

"A balti államok példája mutatja, mennyire sérülékeny tud lenni a külföldi tőkebeáramlásra építő növekedési stratégia" - hangsúlyozta a német elemző.

Lettországban az idei első félévben 18,8 százalékkal csökkent a GDP, Észtországban 15,7 százalékkal, Litvániában pedig 11 százalékkal. Ezek az országok a gazdasági válság kitörését megelőzően rendkívül magas mértékű külföldi eladósodottsággal finanszírozták folyó fizetési mérgel hiányukat.

A szakértő rámutatott: a balti országok gazdaságpolitikai mozgástere mára beszűkült; rögzített deviza árfolyam politikájuk miatt nem tudnak önálló monetáris politikát folytatni, mivel egyrészt a belföldi fizetőeszköz állománynak külföldi deviza fedezete kell, hogy legyen, másrészt pedig a magas államadósság miatt hiányoznak fiskális ösztönző eszközeik.

Engerer szerint különösen Lettország államháztartási helyzete tűnik kiélezettnek. Az előjelek egy küszöbön álló devizakrízisre utalnak Lettországban. Egy leértékelés javítaná ugyan az ország külföldi versenyképességét, de a külföldi devizákban eladósodottság magas aránya miatt rengeteg hitel dőlne be - mondta Hella Engerer.

A Baltikum-szakértő új tanulmánya szerint a lett deviza leértékelése dominóhatást váltana ki: a lett bankok problémái svéd anyavállalataik közvetítésével a szomszédos balti államokra is átgyűrűznének. Mivel a balti államok egymás között bonyolítják kereskedelmi forgalmuk nagy részét, egy devizaválság hatása a kereskedelem útján kiterjedne az egész térségre. Az országjellemzők nagy hasonlósága és a térség egységes megítélése miatt egy lettországi devizakrízis kitörése esetén a nemzetközi befektetők az egész Baltikumból kivonulnának.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A Fitch mindhárom balti köztársaságot leminősítette

Mindhárom balti köztársaság szuverén adóskockázati besorolását visszaminősítette pénteken a Fitch Ratings, amely az új, rosszabb besorolásokon is fennhagyta a további osztályzatrontásokat valószínűsítő negatív kilátást.

Fókuszban

Balti lejtmenet

Éltanulóból néhány hónap alatt sereghajtóvá vált Észtország, Lettország és Litvánia.

MTI Gazdaság

Mindhárom balti köztársaságot leminősítette a Fitch

Mindhárom balti köztársaság szuverén adósosztályzatát rontotta szerdán a Fitch Ratings, amely Észtországtól megvonta az elsőrendű adósi minősítést, Lettországot pedig a befektetésre ajánlott sáv alá, a spekulatív kategóriába sorolta át.

MTI Gazdaság

A balti szálon függ a forint, és még erősödik

Röviddel 8 óra előtt az euró 287,05 forintot ért a péntek késő esti 288,10 forint után (-0,36 százalék). A dollár 205,90 forintról 205,85 forintra gyengült (-0,02 százalék). Ugyanekkor az euró 0,03 százalékkal 26,951 cseh koronára erősödött, és 0,20 százalékkal 4,5434 zlotyra drágult.

MTI Gazdaság

Balti köztársaságok leminősítésére készül a Moodys

Leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Litvánia és Észtország adósosztályzatait kedden a Moody's Investors Service a két balti köztársaságban várható súlyos recesszióra hivatkozva. A litván pénzügyi kormányzat azonban reméli, hogy sikerül elkerülni a leértékelést.

MTI Gazdaság

Recesszió szélén a balti kistigrisek

Észtország és Lettország gazdasága az idei év első negyedében már-már zsugorodott, így talán recesszióra is számíthatnak ezen balti államok -véli az egyik vezető nyugati nemzetközi makrogazdasági elemző központ, a Capital Economics.

hvg.hu Gazdaság

Andor László: „Az európai civilizáció jövője a tét”

Brüsszelben elvetették a kelet-közép-európai régió 180 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagra vonatkozó javaslatát, mondván, az unió egyenként támogatja a nehéz helyzetbe került tagállamokat. Ugyanilyen sorsra jutott a gyorsított euróbevezetés javaslata is. Maradt tehát egyelőre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós segítség Kelet-Európának, amelynek instabilitása komoly fenyegetést jelent az euróövezetre nézve is. Mire lehet elég ez a pénzügyi mentőöv? Andor Lászlóval, az EBRD igazgatóságának tagjával beszélgettünk.