Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az ESOMAR, a piackutatók nemzetközi szervezete, kiadta éves jelentését – amelyet az NRC hírlevele ismertet – a piackutatás helyzetéről. A riport fókuszában a válság és annak a piackutatásra gyakorolt hatásai állnak. Bár az ágazat nem sínylette meg olyan súlyosan a recessziót, mint az több szektornál tapasztalható, 2009 mindenképpen az eddigi legsúlyosabb év a szakma számára.
A „Global Market Research 2009” becslése szerint a piackutatás összesített forgalma 2008-ban 32 milliárd dollár volt, ami 4.5 százalékos növekedésnek felel meg a 2007-es évhez képest. (Az inflációval csökkentve pedig 0,4 százalékos a növekedés.) A torta legnagyobb szeletét Európa viszi el, a forgalom 49 százalékával, majd Észak-Amerika következik 30 százalékkal, a harmadik pedig Ázsia 14 százalékkal. Latin-Amerikára már csak a forgalom 5, a Közel-Keletre és Afrikára pedig 2 százaléka jut. Európán belül az EU15 forgalma összesen 14330 millió dollárt tesz ki, amelyből azonban több mint 10 millió három ország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország forgalma. Az újonnan csatlakozott EU tagállamok között a legnagyobb piackutatási forgalma Lengyelországnak van, ami 2008-ban meghaladta 277 millió dollárt. Ez kétszer több mint a térségben második helyezett Csehországé, és közel háromszor több mint az őt követő Magyarországé. A magyar piackutatás forgalma a PMSZ adatai szerint 2008-ban elérte a 17 milliárd forintot.
Ha a piackutatás egészére vonatkozó költések trendjét vizsgáljuk, látható, hogy a válság a piackutatási szakmát sem hagyta érintetlenül. A 4 százalékos növekedés csekélynek mondható az elmúlt évek bővüléséhez képest, a 0,4 százalékos nettó növekedési ráta pedig önmagában is szemlélteti a megtorpanást. Európában az inflációval korrigált növekedés ennél némiképp magasabb, 0,9 százalék (2007-ben 4 százalék feletti volt), azonban több érett piacon, mint Belgiumban, Olaszországban, Finnországban visszaesés tapasztalható, és a korábban két számjegyű növekedést produkáló közép-kelet-európai piacok is egy számjegyű bővülésre lassítottak.
© hvg.hu |
A piackutatásra vonatkoztatva ez egyrészt azt jelenti, hogy nő a megbízhatóság iránti igény, ami a hagyományosabb, konzervatívabb módszereknek kedvez, másrészt viszont a vállalatok rákényszerülnek, hogy újragondolják kutatási költéseik hatékonyságát, állítja John Kearon, a BrainJuicer piackutató alapítója. Több nagyvállalat, úgymint a Philips, a Nestlé és a Procter&Gamble fejtette ki a kutatások hatékonyságával kapcsolatos elégedetlenségét a közelmúltban. Elégedetlenségük pedig a kisebb, rugalmasabb vállalatoknak és az új, többségükben kvalitatív, módszereknek kedvez.
A különböző módszerekre jutó bevételeket vizsgálva jelenleg a költések 14 százalékát fordítják kvalitatív kutatásra a világon. A piac bevételének 80 százaléka kvantitatív, 6 százaléka pedig az első kettőbe be nem sorolható módszertannal készült kutatásból származik.
Hasonló arányok érvényesek hazánkban is, ahol 2008-ban a kutatási forintok 84 százalékát kvantitatív, 10 százalékát kvalitatív, 6 százalékát pedig egyéb módszertanba sorolható kutatások finanszírozására fordították. Míg azonban a nemzetközi adatokat összesítve az online kvantitatív kutatásokra jutó költés a legnagyobb (21 százalék), hazánkban egyelőre csupán egy kis szeletet sikerült kihasítania, a piackutatási bevételek 6 százalékáért volt felelős 2008-ban. Az online kutatások bevételét tekintetve a listavezető Kanada – ahol a bevételek 35 százaléka származik ebből a forrásból –, illetve Japán, Ausztrália és Németország.
Hazánkban a kutatási költések legnagyobb hányada továbbra is a személyes lekérdezésre jut, a piackutatási bevételek 41 százalékát teszik ki az erre elköltött forintok. A telefonos lekérdezés, bár az utóbbi időben visszaszorulóban van, még mindig a bevételek 12 százalékát teszi ki. 2008-ban először, a postai önkitöltéses lekérdezésekre fordított összeg alatta maradt az online kutatási költésnek, a piackutatási összbevétel 5 százalékáért volt felelős. A különböző kutatási típusokra jutó költések esetében is jelentős az eltérés a hazai piac és a nemzetközi összesítés értékei között. Míg hazánkban az ad hoc kutatásokból származó bevétel aránya mindössze 49 százalék, addig a nemzetközi átlag 60 százalékos. Az átlagosnál alacsonyabb a panelekre fordított kiadások aránya is, azonban jóval magasabb más folyamatos lekérdezési módok aránya.
A hazai kutatási piac változásait tekintve a penetráció, és a kutatási csatorna elfogadottságának növekedésével párhuzamosan az online kutatási költések növekedése várható. A teljes népességre való reprezentativitás és a költséghatékonyság iránti igény pedig a hibrid kutatások és a vegyes access panelek gyakoribbá válásának kedvez.
A költség racionalizáció az ügyfelek részéről várhatóan a válság enyhülése után is folytatódik, azonban, ahogy arra az ESOMAR jelentés is rámutat, talán még soha nem volt olyan nagy szükség a piacra vonatkozó friss információra és fogyasztók jobb megértésére, mint most.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.