Erdei Tamás az első száz óra legégetőbb feladatairól

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség szerdán megválasztott régi-új elnöke szeretné, ha az érintett felek szakértői minél előbb tárgyalóasztalhoz ülnének a jegybank javaslatainak megvitatására, ezt tartja „az első száz óra” legsürgetőbb feladatának. A magyar gazdaság még nem érte el mélypontját, a kkv-szektorban komoly pénzügyi, likviditási gondok várhatók, és arra számít, hogy a bankszektor idei nettó eredménye lényegesen rosszabb lesz a tavalyinál, néhány bank veszteséges is lehet.

Erdei Tamás az MTI-nek adott interjúban elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslata – ezt a szövetség hivatalosan még mindig nem kapta meg – nem csupán a devizaalapú hiteleket korlátozná, hanem valamennyi lakáshitelt visszafogná. Az MNB rendkívül restriktív intézkedésre tesz javaslatot, amely az igénylők jelentős részének lehetetlenné tenné a hitelhez jutást. Az sem elhanyagolható szempont, hogy mindez milyen hatással lenne az ingatlanpiacra, valamint az építő- és építőanyag-iparra – tette hozzá.

A pénzügyi stabilitást szolgáló javaslatokkal – ezek közé sorolta a forinthitelek felé való terelést, a jelzáloghitelek megfelelő korlátok közé szorítását, a hitel/érték arány szabályozását – maximálisan azonosulni tud a szövetség.

A forint- és euró alapú hitelek esetében egyaránt 80 százalékos hitel/fedezet arányt (LTV) tartanának elfogadhatónak a bankok, az egyéb devizahitelek esetében azonban ennél kisebb LTV-be is belemennének.

Erdei Tamás. Kiemelten fontos a bizalom visszaszerzése
© Végel Dániel
A szövetség ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja annak központi szabályozását, hogy a jövedelem mekkora része fordítható törlesztésre. Ennek kockázatát ugyanis a bankok viselik, azt pedig, hogy mennyire prudenciálisan járnak el, a felügyelet ellenőrzi.

Bár az MNB egyoldalúan lépett, azt szeretnénk, ha az érdekelt felek a tárgyaló asztal mellett gyorsan kompromisszumot kötnének, amely figyelembe veszi nem csak a jegybank pénzügyi stabilitási és a PSZÁF prudenciális, de a bankok hitelezési szempontjait is. „Szeretnénk tárgyalásos úton, a szakértők szintjén rendezni a nézeteltéréseket” – mondta Erdei.

A bankszövetség elnöke szerint, ha sikerül a jelenlegi tendenciát fenntartani, a forintkamatok csökkenésével és a törlesztési terhek közeledésével fokozatosan növekedni fog a kereslet a forinthitelek iránt.

A bankszövetség előtt további fontos feladatok is vannak – mondta az elnök. Ezek között említette a Magatartási Kódexhez kapcsolódóan a hitelintézeti törvény (Hpt.) módosítását, aminek előkészítését gőzerővel meg kell kezdeni ahhoz, hogy még az idén átmenjen a parlamenten.

A felügyeleti rendszer átalakításáról is mielőbb meg kell kezdeni az egyeztetést. Az erős felügyelet minden piaci szereplőnek érdeke, mert a tisztességes versenyt segíti, ha világosak a játékszabályok, és van bíró, aki felügyeli.

Erdei Tamás szerint kiemelten fontos a bizalom visszaszerzése, különösen, hogy az elmúlt időszakban bankellenes hangulat alakult ki, s választási kampány közeleg, amelyek idején slágertéma szokott lenni a bankszektor. „Fontos, hogy a lakosság és a vállalkozók bízzanak abban, hogy a bankok nem élnek vissza helyzetükkel, üzletpolitikájukkal nem kívánnak károkat okozni” – mondta. Ezt szolgálja a Magatartási Kódex, valamint a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerepkörének megerősítése.


A politikai ne használja haszonszerzésre a bankellenességet! (Oldaltörés)



Óvott ugyanakkor attól, hogy a politika saját céljaira használja fel a bankellenességet. „Az egészséges pénzügyi rendszer az alappillére minden gazdaságnak, a bizalomvesztés pedig komoly károkat tud okozni a gazdaságban, ezért senkinek nem lehet érdeke” – emelte ki. A bankok az idén nagyon nehéz évet zárnak, és jövő évi kilátásaik sem jobbak mondta a bankszövetség elnöke.

A bankszektor aktivitása Erdei Tamás szerint várhatóan a tavalyi szinten marad. A magyar gazdaság még nincs a mélyponton, különösen a kis- és középvállalati szegmensben kell még komoly pénzügyi, likviditási gondokkal számolni, és a lakossági hitelek egy részénél is komoly céltartalékot kell képezniük a bankoknak – mondta.

A szektor bevételei várhatóan nem emelkednek a tavalyihoz képest, a megnövekedett céltartalékolás miatt azonban az eredményesség jelentősen mérséklődik. Erdei arra számít, hogy a bankszektor az idén a tavalyinál lényegesen rosszabb nettó eredményt ér el. Néhány bank kénytelen lesz veszteséget is elkönyvelni, ezt azonban tőkéjük elbírja.

A jövő év első felében hasonló tendenciára lehet számítani. Bár forrásgondok már nincsenek, a bankok kockázatérzékenysége jelentősen megnő, és nagyon megválogatják majd az új kihelyezéseket.

A magas hitelkamatok Erdei szerint egy ideig még maradnak, a betéti kamatok néhány hónapon belül csökkenni fognak, s akkor a hitelkamatok is mérséklődhetnek valamelyest, ám legfeljebb negyed-fél százalékponttal, mondta.

A vállalati finanszírozás kormányzat által elvárt bővítését már nem a forrásszűke akadályozza – mutatott rá az elnök –, hanem az, hogy a fogyasztási oldalon beláthatatlan mozgások vannak, nehéz kiszámítani, hogy 6-8 hónap múlva lesz-e piaca egy-egy cégnek. A kkv szektorban van egy egészséges kör, más részük azonban nem fogja túlélni a válságot. A bankok a meglévő ügyfélkört próbálják kiszolgálni - bár az eddiginél kisebb volumenben – mondta Erdei Tamás.