A magyar-amerikai nagybefektető a Financial Timesnak adott, a londoni gazdasági napilap által hétvégén közzétett videóinterjúban azt mondta: a piacok ismét működnek, és a világgazdaság is túljutott a korábban elszenvedett sokkon. Hosszú időbe telik azonban, mire a világ feldolgozza ezt a válságot, és a problémák fő forrása az Egyesült Államok - tette hozzá.

A 18 perces interjúban Soros azt mondta: az amerikai fogyasztó, akinek költekezésétől az amerikai gazdaság teljesítményének több mint 70 százaléka függ, 25 éven át többet költött, mint amennyit keresett. Ez akár folytatódhatott is volna, mivel Kína és az "ázsiai tigrisek" készséggel finanszírozták volna az amerikai folyómérleg-deficitet az Egyesült Államokkal szembeni folyamatos többletükkel, ám az amerikai fogyasztó mára túlzottan eladósodottá vált, és vissza kell fognia kiadásait.

Soros György szerint a piaci fellendülést jelenleg az a remény hajtja, hogy "ez a válság is olyan, mint a korábbiak", és a kilábalás V-alakú pályát követ - vagyis a meredek visszaesés után egyenes vonalú növekedés indul. Az üzletember azonban kijelentette: lehet, hogy téved, de ebben nem hisz ebben, mivel nem látja, hogy mi lehetne a forrása a növekedésnek az amerikai gazdaságban.

Más elemzők ugyanakkor derűlátóbbak az amerikai kilátásokkal kapcsolatban. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cége - novemberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett legújabb világgazdasági prognózisában jelentősen javította az amerikai gazdaságra adott előrejelzését: most 2,4 százalékos reálnövekedésre számít az Egyesült Államokban 2010-ben az eddig érvényben tartott 1,7 százalékos növekedési prognózisa helyett.

Az EIU londoni elemzői is úgy vélik azonban, hogy a kezdeti meglódulás után, 2011-ben megtorpanás várható az amerikai gazdaságban, mivel valószínűleg nem lesz újabb költségvetési ösztönző csomag. A cég azzal számol, hogy 2011-ben 1,1 százalékra lassul vissza a reálnövekedés az Egyesült Államokban, és 2012-ben sem lesz gyorsabb 1,9 százaléknál.

Soros György - aki hétfőtől, a Közép-európai Egyetem (CEU) szervezésében előadássorozatot kezd a Magyar Tudományos Akadémián az általa kidolgozott reflexivitás-elméletről, valamint annak gazdasági-társadalmi alkalmazásairól - a dollár gyengeségéről a Financial Timesnak azt mondta: általános a bizalomhiány a valutákban, és a befektetők a reálkonstrukciók felé mozdulnak.

A dollár jelenleg "nagyon gyenge valuta", de ez bizonyos mértékig nagyon hasznos is, mivel az amerikai fogyasztó többet takarít meg és kevesebbet költ, így az export lehet az amerikai gazdaság kiegyensúlyozásának módja. Ezért a dollár rendezett körülmények között zajló leértékelődése valójában kívánatos folyamat - tette hozzá Soros.

Kevésbé kívánatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a Wall Street egyes nagybankjai az "államtól kapott ajándékból" - vagyis a költségvetési tőkepótlásokból - folyósítanának prémiumokat a bankároknak, mert ez jogosan kelt ellenérzést az adófizetőkben.

A bankári prémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában is, különösen azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól. Az egyik vezető londoni gazdaságelemző csoport, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap kiadott új prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után összesen 6,012 milliárd font (1700 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.

Mervyn King, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója a múlt héten, egy üzleti fórumon elmondta: a brit bankrendszerben végrehajtott közvetlen kormányzati befektetések és garanciavállalások összege megközelíti az ezermilliárd fontot (280 ezer milliárd forint). A bankkormányzó szerint a pénzügyi válság közfinanszírozási árát egy teljes nemzedéken át fizetni kell majd. Az idei brit költségvetés példátlan, 12 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.