Belgiumban például szülés előtt maximum 6 hét, utána legfeljebb kilenc hét szülési szabadság jár, utóbbit mindkét szülő igénybe veheti. A szülés előtt fel nem használt szabadság átvihető a szülés utánra. Az anyasági támogatás az első 30 nap alatt a bruttó munkabér 82, utána 75 százaléka, de legfeljebb napi 89 euró. Nagy-Britanniában 39 hetet lehet a munkából távol tölteni szülés után, az első hat hétre a bruttó átlagjövedelme 90 százalékát kapja az anya, a fennmaradó 33 hétre választhat, mivel jár jobban: a 90 százalékkal vagy a heti 123 fontos fix összeggel.

Olaszországban a szülési szabadság öt hónap, ez idő alatt az anya korábbi fizetése 80 százalékát kapja, s további hat-hét hónap gyermekgondozási szabadság osztható meg a két szülő között, amelyre a fizetésük 30 százaléka jár. Németországban a teljes nettó fizetéssel azonos anyasági támogatás a terhesség utolsó hat és a gyermekágyi idő első nyolc hetére jár mindenkinek, aki szülés előtt dolgozott és biztosított volt. A gyedhez hasonló szülői támogatás 12 hónapra szól, ha csak az anya veszi igénybe, de 14-re, ha ebből legalább két hónapot az apa. Mértéke a nettó bér 67 százaléka, de legfeljebb havi 1800 euró.
 
Ausztriában szülés előtt és után is nyolc-nyolc hét szabadságot kötelező kivenni, ez alatt a teljes fizetés jár. A gyes időtartama választható, összege 36 hónapra havi 436 euró, 24 hónapra havi 624 euró, 18 hónapra havi 800 euró. Hasonló rendszert vezettek be Csehországban is: a szülő választhat, hogy a gyerek két-, három- vagy négyéves koráig marad otthon. Kétéves anyaszabadság havi 11 400 korona juttatással jár, három évig havi 7600, négy évig havi 3800 korona támogatás kapható.

A nyugdíjasok Mekkája Ausztria, ahol van 13. és 14. havi nyugdíj is. A nyugdíjkorhatár férfiaknál 65, nőknél 60 év. Belgiumban az általános nyugdíjkorhatár 65 év, de a jogosultság megszerzéséhez szükséges 35 év munkaviszony elérésekor és a 60. életév betöltésekor előnyugdíjazást lehet kérni. A májusi nyugdíjjal együtt minden évben jár egyhavi, 711 eurós nyaralási hozzájárulás, ami a nyugdíjhoz hasonlóan adóköteles. Olaszországban az öregséginyugdíj-korhatár férfiaknál 65, nőknél 60 év, de 2010 és 2018 között fokozatosan a nőkét is 65 évre emelik. A nyugellátáshoz legalább 20 év járulékfizetést kell igazolni. Németországban a jelenleg 65 éves nyugdíjkorhatárt 2012-től fokozatosan 67 évre emelik. A nyugdíj személyijövedelemadó-köteles, 13. havi juttatás nincs.

Finnországban ugyancsak 65 év a nyugdíjkorhatár, az ellátás havi 760 eurós összjövedelem felett adóköteles, egy havi 1500 euróval rendelkező nyugdíjas 1218 eurót kap kézhez. Az állami nyugdíj havi 584 euró, ami fokozatosan csökken azoknál, akiknek van jövedelemalapú járandóságuk. 1500 eurós magánnyugdíj esetén nem jár állami nyugdíj. Nagy-Britanniában a nők 60 éves nyugdíjkorhatárát tíz év alatt a férfiakéval azonos 65 évre, majd 2046-ig mindkét nem esetében 68 évre emelik. A férfiaknál 44, a nőknél 39 év szolgálati idő után jár a teljes állami nyugdíj. Az állami alapnyugdíj jelenleg heti 95,25 font, ami önkéntes alapon kiegészíthető különféle magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel. A nyugdíjasok koruktól és járadékuktól függően egy sor kiegészítő juttatást, például fűtési, utazási, televízió-előfizetési támogatást igényelhetnek.

Nem jár családi pótlék Csehországban, ha a szülők nettó keresete meghaladja a létminimum háromszorosát, az alatt is csekély összeg kapható csak a gyerekek 26 éves koráig. Ausztriában 105 és 153 euró között – a gyerekkel együtt – nő a havi családi pótlék. Belgiumban 18 éves korig, továbbtanuló gyermek esetén 25 éves korig jár családi pótlék, melynek összege az első gyerek után havi 83,4, a második után 154,33, minden további gyerek után 230,42 euró, ami 14–16 euró közötti életkori pótlékkal is kiegészül. Németországban ugyancsak 18, illetve 25 éves kor a családi pótlék jogosultsági határa, a juttatás mértéke pedig az első és a második gyerek után fejenként és havonta 164 euró, a harmadik után 170, a negyedik után 195 euró.