Jeórjiosz Papandreu a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a görög kormánynak nem pénzügyi, hanem politikai támogatásra van szüksége, valamint időre, hogy bemutathassa: azokat az intézkedéseket, amelyeket bejelentett, végre is hajtja, és így ismét hitelessé válhat. Papandreu kijelentette, hogy „ez már egy másik kormány”, amely a változtatás programjával nyert mandátumot, és – jóllehet a változások fájdalmasak – a görög lakosság „nagy bátorsággal” támogatja ezt a programot.
 
Arra a kérdésre, hogy – amint az a piacokon elterjedt – Görögország a héten ismét megpróbálkozik-e egy kötvénykibocsátással, a kormányfő azt mondta: „jelen pillanatban” Görögországnak nincs szüksége újabb hitelre, finanszírozási igényei március közepéig fedezettek. Hozzátette: kormánya ahhoz kér segítséget, hogy más országokéhoz hasonló kamattal juthasson hitelhez, mert a magasabb hitelkamatok éppen a gazdaságpolitikai változtatások lehetőségét szűkítik.

Megismételte: nem pénzügyi kisegítésre, nem pénzösszegek közvetlen folyósítására van szükség. A segítség formái között említette – részletek kifejtése nélkül – valamilyen garanciavállalás lehetőségét, de nem tért ki arra, hogy ezt ki vállalná. Papandreu már vasárnapi nyilatkozata előtt, a „Haladó kormányzás”" című – a brit Munkáspárt és több nagy külföldi balközép párt vezetőinek, illetve nemzetközi intézmények szakértőinek részvételével összehívott - pénteki londoni értekezleten is kijelentette: téves feltételezés, hogy Görögország olyan pénzügyi segélyben reménykedik, amilyet a bankok is kaptak.

„Mi nem kérünk pénzügyi segítséget, nem kérünk pénzt más országoktól... a görög kormány minden szükséges intézkedést megtesz az általa kitűzött költségvetési hiánycsökkentési célok elérésére” – mondta a rendezvényen görög miniszterelnök. A közvetlen pénzügyi segítség lehetőségéről és esélyeiről megoszlanak a citybeli vélemények.

Otmar Issing, az euróövezeti jegybank (EKB) volt igazgatótanácsi tagja a Financial Timesban Görögország esetleges kisegítéséről a minap azt írta: a más EU-országoktól vagy uniós intézményektől érkező közvetett vagy közvetlen pénzügyi segítség uniós szerződéseket sértene, és az euróövezet alapelveit kezdené ki. Issing szerint ha Görögországot most kisegítik, akkor „átszakad a gát ... egy olyan ország megsegítése után, amelyik megsértette a szabályokat, lehetetlenné válna a segély megtagadása más (euróövezeti) tagállamoktól”.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrégiben kiadott londoni elemzése szerint azonban „nehéz elképzelni”, hogy azok az kormányok, amelyek Magyarországot és Lettországot is kisegítették, szükség esetén megtagadnák a likviditási támogatást egy euróövezeti tagállamtól. A Moody's az egyetlen a három nagy hitelminősítő közül, amelyik még az elsőrendű „A” kategóriában tartja a görög adósosztályzatot. A Fitch Ratings és a Standard & Poor's már átminősítette Görögországot a közepes befektetői sávba.

Görögország az első – és eddig az egyetlen – olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő visszasorolt a közepes befektetői „BBB” kockázati osztályba.

Eközben a német pénzügyminisztérium vasárnap „alaptalannak” minősítette és cáfolta a Der Spiegelnek azt az értesülését, miszerint eldöntött, hogy Görögországnak 20-25 milliárd eurós európai segítséget kell kapnia. A német magazin információi szerint az egyes euróövezeti államok az Európai Központi Bankban való részesedésük arányában járulnának hozzá a Görögországnak nyújtandó pénzügyi segítséghez, így Németországnak 20 százalékot, azaz 4-5 milliárd eurót kellene adnia. A lap úgy tudja, hogy a segítség főként hitel, részben pedig állami garanciavállalás lenne.