A bruttó hazai termék (GDP) felhasználói oldalának összetevőit vizsgálva, az „felfelé feszül”, azaz akár 1-1,5 százalékos növekedés sem zárható ki, ami elsősorban a magánfogyasztás alakulásával magyarázható – jelezte a vezérigazgató. Palócz Éva megjegyezte, hogy tavaly a magánfogyasztás 6,7 százalékkal csökkent, idén "csak" 0,5 százalékkal, ugyanakkor az adóváltozások nyomán a reálkeresetek idén már 3,5 százalékkal nőnek, miközben az intézet decemberben még csupán 1,5 százalékos reálkereset emelkedésre számított.

A Kopint-Tárki új előrejelzése szerint a belföldi felhasználás a tavalyi 11,5 százalékos zuhanás  után idén stagnál, az ipari termelés 4,0 százalékkal nő.

„Ami a beruházásokat illeti, ha a bruttó állóeszköz-felhalmozást a készletváltozással együtt vizsgálva tavaly 30 százalék feletti volt a visszaesés, miközben készletváltozás nélkül csak 6,5 százalék. Idén mindkét mutató várhatóan 2,0 százalékkal nő, azaz a készletek lassú feltöltésére lehet számítani” – fogalmazott a vezérigazgató.

A háztartások GDP arányos megtakarításai látványosan emelkednek: amíg a jövedelmek dinamikus gyarapodása idején: 2003-2005 között gyakorlatilag a nullához közelítettek, addig a megszorítások és a válság nyomán 2009-ben a GDP 3,2 százalékára ugrottak, idén pedig 4,6 százalékos arány várható, ami már közelít az Európai Unió 5-6 százalékos átlagához – hangsúlyozta Palócz Éva.

Az államháztartás idei GDP arányos eredmény szemléletű (ESA) hiányára vonatkozó prognózisát az intézet 4,5 százalékra emelte a decemberi 4,3 százalékról, elsősorban azért mert az áfa-bevételeknél az intézet túlzott tartja a 6,7 százalékos emelkedést. Palócz Éva hozzátette azt is, hogy a közlekedésben, az önkormányzatoknál és az egészségügyben tervezett megtakarítások mértéke nem reális.

A magyar hiány mértéke azonban igen jónak mondható az eurózóna 6,0 százalékos átlagához viszonyítva, nem is szólva a kétszámjegyű brit, görög, portugál, és ír mutatóról – tette hozzá a vezérigazgató.

A régió országai közül a várható magyar hiány a legalacsonyabb, hiszen a cseh és a szlovák hiány 5,5-5,5 százalék, a román 6,0, a lengyel 6,5 százalék körül alakul – egészítette ki a képet Bartha Attila kutatási igazgató. A jegybank márciusi ülésétől a jelenlegi 5,75 százalékos kamat 25 bázispontos csökkentését várja a kutatócég, de nem elképzelhetetlen az 50 bázispontos mérséklés sem – magyarázta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy decemberre 4,5-5,0 százalékos rövid hozamszinttel és ezzel azonos kamattal számol az intézet.