A pénzügyminiszter csütörtökön reggel az ATV Jam című műsorában azt mondta: az Európai Bizottság 2011-re, 2012-re vonatkozóan fogalmazta meg azt a kifogását, hogy nincsenek meg a részletesen kidolgozott programok. Valóban nincsenek meg, hiszen Magyarország választás előtt áll – jegyezte meg.

Semmi olyat nem mondott Brüsszel, amelyet a kormány már ne ismételt volna el többször – jelentette ki Oszkó Péter hozzátéve, hogy a jelenlegi kormány egy költségvetési pályát határozott meg, ezt kell majd kitölteni konkrét intézkedésekkel az új kormánynak.

A pénzügyminiszter kijelentette, hogy nem igaz az az ellenzéki állítás, miszerint az egész évre tervezett államháztartási hiány 100 százalékát eléri április végére. Megjegyezte, hogy az első negyedévre a 75 százalékát várják, de – mint mondta – olyan a költségvetés lefutása, hogy éven belül felmehet akár 100 százalék fölé is, az év végi bevételekkel azonban teljesülhet a hiánycél. „Nem költjük el előre a pénzt, olyan ütemben költjük el, ahogy a költségvetés diktálja” – jelentette ki.
Véleménye szerint a hiánycél tartása elemi érdeke az országnak. Ha azonban további lépéseket vállal a következő kormány, további reformokat hajlandó végrehajtani, amelyekből később még több megtakarítás jöhet, akkor el lehet gondolkozni azon, hogy valóban a hiánycél tartása a legfontosabb kérdés-e – mondta Oszkó Péter.

A tegnap közzétett brüsszeli jelentés szerint Magyarországnak  tavaly sikerült stabilizálnia az államháztartás egyenlegét: Az Európai Bizottság szerint az államháztartás hiánya jövőre az uniós ajánlásoknak megfelelő küszöbérték, a GDP 3 százaléka alá kerülhet és 2,8 százalék lehet. Az uniós végrehajtó testület megjegyezte ugyanakkor, hogy a csökkentési tervek részben olyan intézkedésekre épülnek, amelyeket a konvergencia program nem részletez.

A bizottság ezek részletezése mellett fontosnak tartja a kiadások további csökkentését a közigazgatás folytatódó reformjával és a veszteséges vállalatok helyzetének kezelésével szerkezeti reformok útján. Ugyancsak sürgeti az idei hiánycél tartását a kiadások szigorú ellenőrzésével és – szükség esetén – a tartalék befagyasztásával.

A brüsszeli bizottság – a múlt heti 14 után – ezúttal tíz tagállam stabilitási vagy konvergencia programját értékelte. A nemzetközi pénzügyi támogatásban részesített Magyarország, Lettország és Románia esetében, a kiadott sajtóközleményben külön is megállapította, hogy idén olyan konszolidációs programot hajtanak végre, amely megfelel a túlzott deficit miatt kiadott uniós ajánlásoknak, illetve a nemzetközi támogatási programban rögzített feltételeknek is.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos a közleményben – valamennyi uniós országra vonatkozóan – megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági válság miatt az elmúlt két év félresöpörte két évtized konszolidációs eredményeit. Ez azt is jelenti, hogy legkésőbb jövőre vissza kell térni a fokozatos költségvetési szigorhoz.

Magyarországról a közlemény megállapította, hogy „a globális gazdasági visszaeséssel összefüggő jelentős gazdasági romlást és annak az államháztartási egyenlegre mért negatív hatásait kiadáscsökkentésekkel sikerült ellensúlyozni”.

A konvergencia programban felvázolt hiánycsökkentési pálya lehetővé tenné Magyarország számára, hogy 2011-ben megszüntesse a túlzott hiányt – szögezte le az értékelés. Az államadósság Brüsszel szerint  várhatóan a GDP  80 százalékán tetőzik az idén, majd 2012-ig 73 százalékra csökken.

Az értékelés azt is megállapította, hogy „mivel a növekedési előrejelzések enyhén optimisták, a költségvetés egyenlege a későbbi években a programban előre jelzettnél rosszabbul is alakulhat”. Továbbá, „mivel nem születtek meg a szükséges konszolidációs intézkedéseket támogató konkrét döntések, a kiadási célok ugyancsak jelentős kockázatnak vannak kitéve”.

Az uniós értékelés méltatta a nyugdíjreform terén tett lépéseket, valamint a pénzügyi fegyelemhez kapcsolódóan hozott új jogszabályokat. A bizottság – konvergencia programot idéző – adatai szerint jövőre 3,7 százalékos lehet a gazdasági növekedés és 2,3 százalék az infláció az idei 0,3 százalékos GDP-csökkenés, illetve 4,1 százalékos átlagos áremelkedés után.

Az említett országok mellett a bizottság a Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia aktualizált stabilitási vagy konvergencia programját vizsgálta még szerdán. Valamennyiük esetében sürgette az államháztartási deficit csökkentését, bár Luxemburg és Dánia tavaly még az előírt 3 százalék alatt tudta tartani hiányát.