Petrosz Krisztodulu, a görög államadósság-kezelő központ vezetője elmondta a londoni gazdasági napilapnak, hogy a görög kormány "még márciusban" szeretne visszatérni a kötvénypiacra. Az illetékes szerint a kibocsátás várható értéke ötmilliárd euró körül lesz.

Az EU-csúcson az euróövezeti tagállamokkal kötendő kétoldalú hitelmegállapodásokra, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonására épülő mechanizmust dolgoztak ki a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögország megsegítésére.

A Financial Times hétvégi kommentárja szerint ez a megoldás az euróövezeti jegybank (EKB) vereségével ér fel, mivel a valutaunió központi bankja ellenezte az IMF jelentősebb mértékű bevonását. Az EKB egyik igazgatótanácsi tagja, Lorenzo Bini Smaghi a lapnak adott videointerjúban ki is jelentette, hogy a "(pénzügyi hatáskörök) átruházása az IMF-re nem hosszú távú megoldás". Smaghi szerint az euróövezetnek szüksége van egy olyan mechanizmusra, amely biztosítja, hogy "ha ismét valami ilyesmi történik, akkor megvannak az eszközök a helyzet kezelésére".

Ezeknek az eszközöknek a hiányára nagy londoni elemző házak is már hangsúlyosan felhívták a figyelmet.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő nemrégiben Londonban rendezett telekonferenciáján Görögország megsegítésének kilátásairól elhangzott: a megrendült helyzetű valutauniós tagok felkarolásának "ésszerű módja" az IMF igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére. Emellett az euróövezet "nem költségvetési unió", költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az egyes tagállamok adósságszolgálatát az adott ország adófizetőinek kell állniuk, nem más tagállamok adófizetőinek - mondták a Fitch szakértői.

Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatértékelő és tanácsadó csoport a görög segélymechanizmusról döntő EU-csúcsot kommentálva kiemelte: a csúcsértekezleten világossá vált, hogy a költségvetési kiigazítás felelőssége továbbra is tagállami szinten marad; ez a decentralizált költségvetési politikából következik, és valószínűtlen, hogy ebben változás történne.

Az Eurasia Group szerint mindez azt jelenti, hogy nincs európai szintű megoldás az euróövezet saját szuverén finanszírozási kockázataira. A Financial Times az új görög kötvénykibocsátásról azt írta: a kötvény futamideje várhatóan vagy három, vagy hét év lesz, és áprilisban jó eséllyel hasonló értékű újabb kibocsátás követi. Athénnak 10 milliárd eurót kell előteremtenie csak a következő egy hónapban lejáró adósságai refinanszírozására.

A londoni gazdasági napilap által idézett elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy időbe telik, mire a görög kötvényhozamok érdemben csökkenni kezdenek. A Financial Timesnak egy görög banki illetékes azt mondta: 8-12 hónapba is beletelhet, mire a görög kockázati felárak Portugália szintjére csökkennek.
Mindazonáltal Portugália is az euróövezet gyengébb láncszemei közé tartozik. A Fitch Ratings hitelminősítő épp a minap rontotta a hosszú futamú portugál adósi besorolást, a portugál költségvetés és a gazdaság gyengeségeire hivatkozva.

Portugália adósi megítélése ugyanakkor továbbra is sokkal jobb Görögországénál. A Fitch listáján a portugál adósosztályzat a leminősítés után is magasan elsőrendű, "AA mínusz", Görögországé azonban már csak közepes befektetői "BBB plusz". Ugyanilyen besorolást tart érvényben a görög adósságra a Standard & Poor's is.

Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes befektetői "BBB" adósosztályzati sávba.