A Magyar Posta Életbiztosító Zrt. biztonságos befektetésekkel kecsegtette a fogyasztókat: a Profit eszközalap nevű szolgáltatásról azt hirdette, hogy nem tartalmaz részvényt, illetve rövid távon - 1-2 év alatt - is ajánlott; a Bonus eszközalapról pedig, hogy csupán egy-egy kiemelt hazai részvényt tartalmaz. A GVH ellenőrzése során azonban kiderült, hogy a fenti előnyök nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak, ugyanis a Profit eszközalapban a termék hirdetésével ellentétben volt részvény, így az rövid távú befektetés esetén kockázatosnak számít, a másik eszközalapban pedig nem egy-egy kiemelkedő hazai részvény volt, hanem egy részvényalap jegyei.

Súlyosbító körülményként állapította meg a GVH, hogy a cég 2007 márciusa és 2008. augusztus 31-e között jelentősnek mondható forgalmat bonyolított a fenti szolgáltatásokkal; enyhítő körülmény, hogy nem a tájékoztatás után közvetlenül történik a befektetés, így az ügyfelek a szerződéskötés előtt tájékozódhattak a szolgáltatásról, illetve utólag is megpróbálta felhívni a figyelmüket a kockázatokra a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. A GVH ötmillió forint bírságot szabott ki a cégre.

A másik vizsgált cég, az OTP Bank Nyrt. hirdetéseiben azt állította, hogy az OTP Alap számlacsomagot választó ügyfelei bankkártyájukkal díjmentesen vásárolhatnak. Ennek megfelelően a fogyasztó azt feltételezhette a versenyhivatal megállapítása szerint, hogy semmilyen anyagi ellenszolgáltatás sem merül fel, ha a bankkártyát vásárlásra használja. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak. 2008. szeptember 1-jétől az 5., az adott hónapban nem az OTP Bank által kezdeményezett, nem költség jellegű terhelő tranzakciót követően az OTP tételdíjat számít fel, így a fogyasztónak adott esetben a kártyás vásárlás után is fizetnie kell. Az OTP Bankot a GVH  a fogyasztók megtévesztése, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 10 millió forint bírsággal sújtotta.