A költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület feltételezése szerint a bankadóból a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre hárítanak át a pénzintézetek. A testület azt is valószínűsíti, hogy a lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni.

A 2009-ben megalakult testület arra számít, hogy a banki költségek növekedése főként a változó kamatozású jelzálogfedezettel biztosított hiteleken fog lecsapódni, mivel a meglévő hitelek tetemes refinanszírozási költsége miatt nem lesz jellemző az ügyfelek elvándorlása. A nagyszámú szerződés miatt kisebb mértékű lehet a fajlagos hitelköltség-növekedés.

A KT szerint a bejelentett adóváltozások az idén 80 milliárd forinttal javítják a központi költségvetés elsődleges egyenlegét. Mivel a következő évek bankadójáról nem született törvényjavaslat, ezzel a bevétellel nem is számolhattak, így az adóváltozás nettó hatása 2011-2014 között rendre mintegy 200 milliárd forintos egyenlegromlást jelent.

A tanács megállapítja: a kötelező ellentételezés külső tételekre vonatkozó szabályát 2010-ben, hatályba lépése évében teljesíti a törvényjavaslat. Ugyanakkor a javaslat 2011-re már nem felel meg ennek a szabálynak. Hangsúlyozzák azt is: a kötelező ellentételezés elvével akkor sem lennének összhangban a tervezett módosítások, ha – a kormányzat terveinek megfelelően – 2011-re is figyelembe lehetne venni a pénzügyi szektorok különadójából befolyó 200 milliárd forintot.

A már benyújtott, a lakossági adóbefizetéseket érintő módosítások az idén 17,1 milliárd forinttal rontják a központi költségvetés elsődleges egyenlegét a Költségvetési Tanács szerdán közzétett becslése szerint. Ezen belül az adórendszeren kívüli kereset 100 milliós, az szja módosítások 7,6 milliárdos, a vagyonadó eltörlése 1,2 milliárdos, az illeték változások 800 milliós, a bérfőzési szeszadó változása pedig további 7,4 milliárdos bevételkiesést jelent. 2011-2014 között ezek a tételek rendre 25,8 milliárddal, 26,4 milliárddal, 26,9 milliárddal, végül 2014-ben 27,5 milliárddal rontják az elsődleges egyenleget.

A tanács számításai szerint 2014-ig a privát beruházások több mint 1 százalékkal lesznek magasabbak, növekedési ütemük 2012-ig több mint 0,4 százalékponttal emelkedik, hiszen az olcsóbbá váló tőkébe jobban megéri befektetni. Összességében az adócsökkentés hosszútávon is élénkíti a GDP-t, annak szintje 2014-ben 0,2 százalékkal lesz magasabb e tényezőnek köszönhetően. A gazdasági élénkülés miatt kis mértékben emelkedik az infláció az első években. Megjegyzik azt is: nem vették figyelembe azt, hogy az adócsökkentés a vállalkozások hitelképességét is javítja, ami akár nagyobb beruházás- és GDP-élénkülést is eredményezhet.