Az 1994-ben létrehozott Dagong az utóbbi időben – a La Monde szerint a fair play-re nem sokat adva – heves kirohanásokat intéz a Standard and Poor’s, a Moody’s és a Fitch ellen, mert azok a 2008-as pénzügyi válság előtt nem ismerték fel a subprime – a legkockázatosabb adósoknak nyújtott – jelzáloghitelek mérgező jellegét. Ezt a vádat a kínai hitelminősítő vezérigazgatója, Kuan Csien-csung (Guan Jianzhong) fejtette ki a The Financial Times hasábjain: "Nem figyelmeztettek korrekt módon a kockázatokra, és ez az egész amerikai pénzrendszert az összeomlás szélére taszította."

Hasonló véleményt az amerikai politikai hatóságok és szabályozó szervek is megfogalmazták a piac 95 százalékát ellenőrző amerikai hitelminősítő trióval szemben, ám Kuan egy lépéssel tovább ment. Szerinte "a nyugati hitelminősítő intézmények politikai és erősen ideológiai szempontokat követnek, nem tartják magukat az objektív kritériumokhoz." Ennek bizonyítékát abban látja, hogy e hitelminősítők közül egyik sem merné megvonni az Egyesült Államoktól a szentséges AAA jelzést, a lehető legjobb osztályzatot.

Amit azonban ők nem mernek, a Dagong meri. Július 11-én a kínai cég először tette közzé a saját országminősítő rangsorát, amivel rögtön óriási reklámot is csinált magának világszerte. Így az amerikai államadósságot mindjárt két fokozattal minősítette le, AA jelzésre. Franciaország még rosszabbul járt, AA- osztályzattal. Ezzel szemben Kína AA+ jegyet kapott a kínai értékelőktől, ami persze magasabb, mint amit a Moody’s és a többi nyugati konkurens adott, és a Dagong javította India osztályzatát is. Kuan hevesen tiltakozott az ellen, hogy részrehajló lett volna az intézménye. A magáncég vezetője azt hangoztatta, hogy ők az Egyesült Államok növekedési potenciálját és pénzügyi bevételek generálására való képességét vették figyelembe, méghozzá „teljesen függetlenül”.

Erre némileg rácáfolni látszik az, hogy a szuverén adósságok értékelését a Dagong hivatalos Hszinhua hírügynökség székházában tette közzé – írta a Le Monde. Maga a Hszinhua lelkes kommentárban méltatta a kínai hitelminősítő 50 országot érintő ranglistáját, egyben felemelte szavát az ellen, hogy az S and P, a Moody”s és a Fitch alacsonyabb osztályzatot adott Kínának, mint „az adósságok szorításában vergődő Spanyolországnak.” A Hszinhua szerint elismerésre méltó, hogy a Dagong megkísérelte a nyugati hitelminősítők régóta fennálló monopóliumának megtörését.

A piacra utolsóként érkező kínai cég nagy terveket kovácsol, világméretű terjeszkedésre készül – arra hivatkozva, hogy Kína a világ első számú hitelezője, következésképpen illő, hogy szava legyen abban, miként értékelik a szuverén adósságokat és hiteleket. A Le Monde szerint az elemzők kétlik, hogy a Dagong sikerrel járhat, bár maguk sem tagadják a nagy hitelminősítők kockázatértékelési rangsorának bizarr jellegét. A Bloomberg vezető elemzője, William Pesek maga is ironikusan jegyezte meg, hogy „egy az űrből alászálló földönkívüli beruházó az amerikai adatok – a gigantikus adósság – láttán könnyen úgy vélhetné, hogy egy fejlődő országról van szó, és inkább indonéz adósságot vásárolna”.

Szerdán maga a kínai pártlap, a Zenmin Zsipao is külön cikket szentelt a Dagong törekvéseinek, hírt adva arról, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságai nem engedélyezik a kínai kockázatértékelő amerikai működését. A lap emlékeztetett arra, hogy a kínai nemzeti bank és az állami gazdasági- és kereskedelmi bizottság jóváhagyásával létrehozott hitelminősítő Kínában elsőként szakosodott a kötvényeket kibocsátó intézmények adósságkockázatának elemzésére. 2005-ben a Dagong bemerészkedett a szuverén adósságok értékelésének terepére is. A kínai intézmény 1999-ben stratégiai együttműködési megállapodást kötött az amerikai Moody,s ügynökséggel. A cégnek több mint 500 alkalmazottja van, Kínában hat regionális központja és 34 irodája tevékenykedik, s ma már két külföldi képviselete is működik.

A Zsenmin Zsipao értesülése szerint az amerikai kormány már április közepén elutasító eljárást kezdeményezett a Dagong amerikai képviselet nyitására vonatkozó igényét illetően. Az elutasítás két fő indoka közül az első az, hogy a Dagong Pekingben, Kínában működik, az Egyesült Államokban nincs semmilyen szervezete és eddig egyetlen amerikai céget sem minősített, továbbá olyan amerikai gazdasági szereplő sincs, aki elfogadná értékelését. A második indok az, hogy az amerikai Securities and Exchange Commission (a tőkepiaci felügyelet) eddig nem tudta felmérni a Dagong helyi jogállását és azt sem, hogy betartaná-e az amerikai törvényeket.

Kuan viszont azt hangoztatja, hogy cége az amerikai törvényeknek megfelelően fogalmazta meg kérését - s persze logikusan azt is megjegyezte, hogy amennyiben az amerikai hatóságok elutasítják a képviselet megnyitását, akkor nem lehet ott szervezete, és persze tranzakciókat sem végezhet. A történet a Dagong vezetője szerint azt mutatja, hogy a hitelminősítési piacon az Egyesült Államok protekcionista politikát folytat, méghozzá azért, mert a hitelminősítés a nemzetközi pénzvilág kulcsszektora, és ezért az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy megőrizze benne jelenlegi pozícióját.

A kínai pártlap ugyanakkor tárgyszerűen idézte egy meg nem nevezett nemzetközi banki befektető véleményét is, amely szerint a kínai hitelminősítők technikai téren ugyan nem maradnak el nyugati partnereiktől, de nincs meg azok évszázados gyakorlata és pénzügyi háttere.