A válság lenyomta a lakáshitelezést, kiderült, hogy mennyire

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
KSH

Tavaly az év második felében a gazdasági válság továbbra is éreztette hatását a lakossági lakáshitelezésben: jelentős volt a visszaesés az engedélyezett és a folyósított lakáscélú hitelek számában és összegében is. Az elmúlt években megszokott, a hitelek számában és az állomány összegében tapasztalható növekedés után a 2008 végi adatokhoz képest stagnálás figyelhető meg.

Az elmúlt év II. félévéről a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek teljes köre (22 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 135 takarékszövetkezet, 2 hitelszövetkezet) szolgáltatott adatokat, amelyek szerint december 31-én a lakáshitelek állománya 3920 milliárd Ft volt – ez a 2009. évi GDP 15 százalékának felel meg –, ennek 63 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. Az állomány összege 2002 óta folyamatosan emelkedik; nyolc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy év alatt az állomány több mint kétszeresével bővült.

©

A bankok által 2004-ben bevezetett devizahitelek száma és összege 2008-ig szintén jelentős növekedést mutat: 2004-ben az összes hitelállomány összegének egytizedét sem érte el, 2008 végére meghaladta a felét. 2009-re ez a dinamikus növekedés megállt: míg 2007-ről 2008-ra a teljes hitelállomány összege közel 25 százalékkal, a devizaalapú állomány pedig 62 százalékkal emelkedett, addig 2008 és 2009 között a teljes hitelállomány és a devizaalapú állomány összege stagnált.

Az összes hitelállomány közel 64 százaléka a bankoknál, 33 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódott, 3 százaléka pedig a takarék- és a hitelszövetkezeteknél jelent meg. Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a hitelállomány a bankoknál növekszik, a jelzáloghitel-intézeteknél és a takarékszövetkezeteknél csökken. 2009 második félévében a hitelek minősítésében érzékelhető volt a pénzpiaci válság negatív hatása: az állomány 92 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, több mint 4 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek aránya pedig elérte a 4 százalékot. Figyelemre méltó változás, hogy 2008 végéhez képest harmadával csökkent a külön figyelendő, viszont több mint felével nőtt az átlag alatti, valamint a kétes vagy rossz minősítést kapott hitelek aránya. Ez azt jelenti, hogy miközben a problémamentes hitelek aránya nem változott, a mindeddig külön figyelendő kategóriába tartozó hitelek átkerültek az ettől rosszabb besorolású átlag alatti, illetve a kétes vagy rossz minősítésű csoportba.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Tavaly 323 milliárd forintnyi lakáshitelt vettünk fel) ]]

Tavaly 56 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 323 milliárd forint értékben. Az előző évhez képest az engedélyezett hitelek számában 62, összegében 66 százalékos csökkenés következett be. Ilyen mértékű visszaesés az elmúlt években nem fordult elő – együttesen tükrözi a pénzpiaci válság egész éves hatását a hitelintézetek hitelpolitikájára és a lakosság hitelfelvevő képességére. Az engedélyezésen belül az államilag támogatott hitelek száma és összege nem változott, viszont a támogatás nélküli hiteleknél drámai zuhanás következett be. Az államilag támogatott kategóriában a 2003. év volt kiemelkedő, akkor a hitelek összegének az aránya elérte a 85 százalékot; ez 2004-ben kevesebb mint felére csökkent: ekkor jelentek
meg a lakáshitelpiacon a devizaalapú hitelek, amelyek versenyképes kamataikkal és törlesztőrészletükkel alternatívát nyújtottak a támogatott forintalapú hitelekkel szemben. Az ezt követő időszakokban további lassú mérséklődés figyelhető meg; ugyanakkor 2005-től folyamatosan nőtt a támogatás nélküli hitelek aránya, egészen 2008 végéig.

©

A tavalyi II. félévben közel 26 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 142 milliárd forint értékben. Az első félévhez képest az engedélyezett hitelek számában 15 százalékos, összegét tekintve 21 százalékos csökkenés következett be. A 2009 II. félévében engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 22 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző évi 9 százalékkal. A változás legfőbb oka a devizaalapú hitelezés visszaszorulása: az ilyen típusú kölcsönök a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának közel 57 százalékát,összegének 69 százalékát tették ki, szemben a 2008. II. félévi 79, illetve 88 százalékos aránnyal.

A vizsgált időszakban az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének közel 87 százaléka a bankoknál, 9 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél, 4 százaléka a takarék- és a hitelszövetkezeteknél jelent meg. 2009 második felében egy-egy ügyfél részére átlagosan 5,5 millió Ft összegű lakáshitelt engedélyeztek, az előző év azonos időszakához viszonyítva 20 százalékkal kevesebbet.

A folyósított lakáshitelek számában és összegében szintén jelentős változás történt. Az elmúlt években tapasztalható emelkedés megtört: 2009-ben a folyósított hitelek száma felére, összege majdnem egyharmadára csökkent 2008-hoz képest. A hitelek célja szerint vizsgálva az építésre és új lakás vásárlására folyósított hitelek összegének aránya 2008 végén 26 százalék volt, 2009-ben 39 százalék fölé emelkedett. A használt lakás vásárlásához nyújtott hitelek aránya az előző év végi 64 százalékról 52 százalékra mérséklődött. A folyósított lakáshitelek számában és összegében szintén a már említett 2003. év volt a kiemelkedő, ezt követően csökkenés, majd 2005-től ismét növekedés következett be. 2004-től az összes hitelcélon belül az építésre adott összeg aránya fokozatosan, 27 százalékról 12 százalékra, az új lakás vásárlása cél esetében 25 százalékról 15 százalékra csökkent; viszont ettől az időponttól a használt lakás vásárlására fordított folyósítás 35 százalékról 64 százalékra nőtt. A fenti hitelcélok megoszlásában 2009-ben változás történt: az építésre adott összeg aránya 18, az új lakás vásárlására nyújtott hitel aránya 22 százalékra emelkedett.

©

A 2008-as és 2009-es második félévi adatokatt összehasonlítva az látható, hogy az összeget tekintve a használt lakások vásárlása dominált – ennek a hitelcélnak az előfordulási gyakorisága csökkent, de a használt lakás vásárlása, mint hitelcél számban megközelítette, összegében pedig meghaladta az építés és az új lakás vásárlás együttesét. A lakáscélú hitelek futamideje elérte a 15 évet, az egyes hitelcélok közül a lakásépítés és az új lakás vásárlás esetén 18 év körül állandósult. Az előbbit tekintve az átlagos futamidő csökkent, a használt lakás vásárlása esetében nem változott.

Hozzászólások