Az inflációs adatsor pénteki közzététele előtt a Barclays Capital befektetési csoportjának európai felzárkózó piaci elemzői úgy vélték az augusztusi inflációs jelentést olvasva, és a legutóbbi monetáris tanácsi nyilatkozatok alapján, hogy az MNB kissé túlzóan fogalmaz, amikor azt hangsúlyozza, hogy az inflációs várakozások változatlanul a 3 százalékos cél felett vannak, és az olajárakat kiemelten a felfelé ható inflációs kockázatok között emlegeti.

A Barclays szakértői szerint a magyar jegybanknak ezzel "stratégiai" céljai lehetnek: az MNB "extra óvatosságot" tanúsít, és megteremti az alapokat az inflációs kilátásokkal indokolt kamatemeléshez. Valójában azonban bármely esetleges kamatemelés fő célja a további forintgyengülés elkerülése lenne – vélekedtek az elemzők.

A Barclays szerint ugyanakkor kétséges, hogy például egy negyed százalékpontos kamatemelés − amelyre az előző monetáris tanácsi ülésen is elhangzott javaslat − önmagában hatásos lenne az árfolyam megszilárdítására. A magyar gazdaságban a hazai kereslet változatlanul nagyon gyenge, a növekedés erőteljesen függ a német exportágazat keresletétől, és az inflációs kockázatok viszonylag enyhék, ahogy azt a pénteki adatok is mutatják.

Kamatemelési ciklus elkezdése ilyen körülmények közepette csak még inkább rávilágítana a magyar kormány és a jegybank közötti "kirívó koordinációs problémákra" − mondták a Barclays Capital londoni elemzői. A ház szerint ez inkább a piaci bizalom további erodálódásához vezetne, semmint a forint stabilizálódásához.

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői úgy vélik: az MNB várhatóan továbbra is enyhén túlzó hangvételt tart fenn, amíg a forint nem stabilizálódik a jelenleginél erősebb szinten, például 270-275-ös sávban. A közeli kamatemelés kockázata az augusztusi infláció, valamint a kormány piaci kommunikációjában látszó fordulat hatására enyhült. A JP Morgan alapeseti forgatókönyve szerint az idei év végéig nem változik a magyar jegybanki alapkamat. 

A TD Securities elemzői kiemelték, hogy az MNB-t változatlanul aggasztja, hogy az esetleges monetáris lazításnak milyen hatása lenne az "idén már többször is próbára tett" forintárfolyamra. A politikai háttér, az új IMF/EU-programmal kapcsolatos bizonytalanság, valamint a lassabb európai növekedésből eredő, emelkedő külső kockázatok miatt indokolt a "nagyon óvatos hozzáállás" az MNB részéről.