Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A bankok és a nagyvállalatok körében már felmerült a gondolat, hogy a bankadó összegének csökkentése érdekében − a hasonló különadóval nem rendelkező − szomszédos uniós országok pénzintézetei vehetnék át a magyar vállalati finanszírozás egy részét – mondta a hvg.hu-nak Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adótanácsadó partnere. A bankadó első részletét csütörtök éjfélig kellett befizetniük az érintett pénzintézeteknek, és a befolyt összegeket ma összesítik.
A magyar kormány gyorsan lezavarta a bankadót: a parlament nyáron fogadta el az erről szóló törvényt, a különadó első felét – a tervszám szerint mintegy 100 milliárd forintot – pedig éjfélig kellett az érintett szervezeteknek bevallaniuk és befizetniük. A bankadót a teljes pénzügyi szektorra – a bankokon kívül a biztosítókra, pénzügyi vállalkozásokra, befektetési alapkezelőkre, befektetési vállalkozásokra és a tőzsdére – rótták ki, s két egyenlő részletben kell befizetni.
Összesen 200 milliárd forint bevételt vár a kormány a bankadóból, a második részlet december 10-én lesz esedékes. Az augusztus 30-ig szóló államháztartási adatok szerint a deficitből 211,1 milliárd forintot kell lefaragni a szeptember és december közötti időszakban ahhoz, hogy valóra válhasson az eredményszemléletben 3,8 százalékos hiánycél.
Magyarország gyorsabban vezette be a bankadót mindenki másnál, ráadásul a hazai különadó mértéke is nagyobb a többi országénál – mondta a hvg.hu-nak Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adótanácsadó partnere. Öt európai országban és az Egyesült Államokban van érvényben jelenleg pénzintézeti különadó, vagy tervezik a bevezetését. Bár a mértéke Magyarországon a legnagyobb, nálunk legalább átmeneti ez az adó, miközben máshol a rendszer állandó elemének szánják. Markáns különbség azonban, hogy például Németországban és Svédországban nem a költségvetésbe folyik be az összeg, hanem egy külön alapot töltenek fel vele, amelyet általában a válsághelyzetek megoldására szánnak – magyarázza a szakértő.
Így nem csoda, hogy a magyar bankok és nagyvállalatok körében már felmerült a gondolat, hogy a bankadó összegének csökkentése érdekében − a hasonló különadóval nem rendelkező − szomszédos uniós országok pénzintézetei vehetnék át egyes nagy cégek finanszírozását – mondja az adószakértő. Az EU-ban szabadon mozoghat a tőke, a nemzetközi bankok pedig üzleti megfontolásból nyilván inkább abból az országból nyújtanak hitelt, ahol nem terheli őket bankadó. A kivándorlás így csökkentené a bankok magyarországi aktivitását, ami nem tenne jót a gazdaságnak. A lakossági ügyfelek számára pedig a különadó negatív következménye lehet, hogy emelkednek a pénzintézeti szolgáltatások díjai. A piaci versenytől függ, hogy a bankoknak mekkora mértékben sikerül áthárítani az ügyfelekre a bankadó terhét – vélekedik Szolnoki Béla.
Ráadásul ahhoz képest, hogy milyen gyorsan akar költségvetési bevételt a bankadóból a kormány, nem könnyítette meg túlságosan a befizetők dolgát. Számos bizonytalanság akad a bankadó bevallása és kiszámítása körül. Például nem feltétlenül egyértelmű az adóalap meghatározása. Nem világos például, hogy a kamateredmény vagy a kamatkülönbözet számít-e be az adóalapba, ami nem mindegy, mivel utóbbi jóval szélesebb díjtételeket is felölel, az eltérés akár 100 milliós nagyságrendű is lehet. Tévedés esetén pedig a bírság is magas lesz. Szolnoki Béla szerint nehézséget okozhat az is, hogy az adó bevallásához nem áll rendelkezésre a más adónemeknél megszokott részletes adóalap-levezetési útmutató.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.