A londoni gazdasági napilap szerint a szerencsétlenség nyomán erősödhet az EU-kormányokra nehezedő nyomás is annak érdekében, hogy kényszerítsék az iparvállalatokat súlyos környezeti balesetek kockázata elleni pénzügyi tartalékok képzésére.

A környezetszennyezési anyagi felelősségviselésről 2004-ben elfogadott EU-direktívát eddig csak szórványosan léptették életbe az EU-ban; egyes tagországokban, mint például Nagy-Britanniában évekig tartott, mire az előírásból törvény lett. Éppen Magyarország az egyik leginkább proaktív tagállam a direktíva törvénybe iktatása ügyében, és egyike azon mindössze néhány EU-országnak, amelyek tervbe vették a környezeti károk megtérítésre szolgáló pénzügyi tartalékképzés kötelezővé tételét a nagy ipari csoportok számára – írta a csütörtöki Financial Times.

James Thornton, a ClientEarth nevű európai környezetvédelmi jogi lobbiszervezet vezetője a lapnak kijelentette: a magyarországi baleset lesz „az első igazán nagy próbája” a környezetszennyezés anyagi felelősségviseléséről szóló direktívának. Ha ezt az előírást most nem érvényesítik megfelelő módon, akkor a jogszabály értelmét veszítheti nem csupán Magyarországon, de az EU egészében is – érvelt Thornton.

A Financial Times ismertetése szerint a direktívában megfogalmazott kötelezettség túlterjed a magyarországihoz hasonló esetek során kiömlött anyagok egyszerű feltakarításán; a szennyezőknek a károsodott környezetet a szennyeződés előtti, eredeti állapotába kell helyreállítaniuk. Ebbe beleértendő a kipusztult állat- és növényfajok visszatelepítése, vagy kártérítés fizetése, ha ez nem lehetséges.

Mindezek alapján rendkívül nehéz számszerűleg meghatározni a károsanyag-szivárgásokkal kapcsolatos anyagi kötelezettségeket, hiszen – amint egy biztosítási szakértő a brit lapnak kifejtette – ha például kipusztul egy lepkefajta, amely csak az adott térségben volt honos, akkor felmerül a kérdés, hogy miként lehet megállapítani annak értékét.

Az XL Insurance biztosítási csoport környezeti szakértője, Simon Howard Matthews azt mondta a Financial Times-nak, hogy a magyarországi iszapömlés az anyagi felelősségviselésről szóló EU-direktíva elfogadása óta a legnagyobb környezeti katasztrófa az EU-ban, ám szinte lehetetlen felbecsülni a végső költségeket. Kiindulási pontként a szakértő elmondta, hogy az Egyesült Államokban nemrégiben történt egy viszonylag kisméretű fáradtolaj-szivárgás, amelynek során mindössze 22 ezer liter olajhulladék ömlött ki, 26 kilométernyi folyószakaszt elszennyezve, és hozzávetőleg száz vízimadarat kellett az olajtól megtisztítani. Ennek költségei is elérték azonban a 2,5 millió dollárt.