Kopits György kifejtette, hogy a 2011-es költségvetés tervezete óvatos. Ugyanakkor a minősége más kérdés, mert csak a magánnyugdíjpénztárakból átcsoportosított pénzek tartják egyensúlyban. A 2011 utánra vonatkozó tervek – amelyekről a KT elnöke is csak tegnap értesült – már egyáltalán nem óvatosak, olyan meglepetéseket tartalmaznak, amelyek a fenntarthatóságot veszélyeztetik. „Ezeket a feltételezéseket nehéz elfogadni” – mondta a tekintélyes közgazdász.

Kopits György. Rosszak a várakozások

MTI

Ilyenek például, hogy egészen 2014-ig 5 százalékos növekedéssel számol a kivetítés, eközben a ciklus végéig teljes egészében fennmarad a válságadó és a bankadó rendszere és a magánnyugdíjpénztári átcsatornázás is, ahonnan minden évben befolyik a 2011-ben is jelezett 530 milliárd forint. Évről-évre egyensúlyban marad a teljes (nyugdíj és egészségügyi) tb-alap is. És feltételezik azt is, hogy eközben az államadósság is csökken. Az biztos – szögezte le Kopits György –, hogy a magánnyugdíjpénztárakból befolyó 530 milliárdot vagy elköltik, vagy az államadósság csökkentésére fordítják, a kettő együtt nem megy. Ahogy nehéz elképzelni, hogy az adósságcsökkentés után is megmarad az szja-bevétel.

Kopits szerint a legnagyobb meglepetés azonban az, hogy a válságadókat nem az eddig jelzett időtávon, hanem négy éven át fenn akarják tartani, a nyugdíjpénztári átcsoportosítással együtt, ami szöges ellentétben áll azzal, amit még minap is mondott a nemzetgazdasági miniszter, aki az eredetileg bejelentett 14 hónapos időtávot hangsúlyozta. A KT elnöke kijelentette, hogy a ciklus végéig beígért 400 ezer új munkahelynek sincs realitása, bár matematikailag tíz év alatt az egymillió munkahely még összejöhet. Ám minél tovább nézünk előre, az eredményekhez annál inkább hozzá kéne járulniuk a várakozásoknak, amelyekhez viszont biztos alapokra volna szükség.

Ha ugyanis az adófizető nem tudja, hogy mit várhat, ha meglepetésekre számít, akkor visszafogja a beruházásait, hiszen nem látja, mit tartogat a jövő. Ha stabil intézményrendszer és adóztatás volna, akkor javulna a vállalkozói kedv. Ha nincs beruházás, akkor nincs munkahelyteremtés, nincs technológiai fejlesztés és nincs növekedés sem. A kivetítésből kibontakozó fiskális politika az elmúlt 8-10 évben e területen összeszedett lemaradásunkat nem korrigálja Kopits György szerint. Úgy véli, hogy a társasági nyereségadó csökkentése például lökést adhatna, de a bizonytalanság és a rossz várakozások ezt felülírják.