A KSH csütörtöki bejelentése szerint a magyarországi fogyasztói árak októberben 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A Cityben megkérdezett befektetési intézetek és pénzügyi tanácsadó cégek feltörekvő piaci elemzői megjósolták ugyan, hogy az októberi éves infláció magasabb lesz a szeptemberben mért 3,8 százaléknál, ám az előrejelzések átlaga 3,99 százalék volt.

A csütörtöki adatismertetés után Cristian Maggio, a TD Securities nevű vezető globális befektetési tanácsadó cég londoni devizapiaci kutatási részlegének felzárkózó térségi stratégája úgy vélekedett, hogy a magyarországi infláció "most már egyértelműen távolodik" az MNB 3 százalékos célszintjétől. Hozzátette ugyanakkor: még eldöntendő kérdés, hogy folyamatszintű fordulatról vagy átmeneti visszagyorsulásról van-e szó. A szakértő szerint az októberi inflációban a szezonális hatások "a vártnál határozottabban" érvényesültek, de a forint gyengeségének is volt szerepe az áremelkedésben.

A TD Securities vezető londoni elemzője elismerte, hogy a várakozást meghaladó októberi inflációs adatsor – és az, hogy nem kizárható a továbbra is felfelé tartó pálya - "érdemi fenyegetést" jelent a cég azon előrejelzésére, amely szerint az MNB a jövő év első negyedében végrehajt egy negyed százalékpontos kamatcsökkentést. Cristian Maggio szerint ugyanis a magyar jegybank nyilván nem a gazdaság serkentésére helyezi a hangsúlyt, amíg nem érzi úgy, hogy sikerült elérni az árstabilitást.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői – akik eddig is inkább kamatszigorítást valószínűsítettek jövőre – az októberi  inflációs jelentés után úgy vélekedtek, hogy az MNB a következő hónapokban várhatóan még "héjábbá"' válik, és emiatt megnövekedett a kockázata annak, hogy a magyar jegybank már 2011 első felében kamatemelést hajt végre. A JP Morgan érvényben lévő jelenlegi alapeseti prognózisa az, hogy a monetáris szigorítás a jövő év harmadik negyedében kezdődik.

A ház szerint mindazonáltal a kamatemelés továbbra sem tűnik "azonnali" kockázatnak, mivel a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés elősegíti a keresleti oldalról jelentkező inflációs nyomás kordában tartását. Ha azonban az infláció tartósan a cél felett marad, az MNB alapállása szigorításra hajlóvá válik – jósolták a JP Morgan londoni elemzői.

A cég szerint valószínűtlen, hogy a szezonálisnál magasabb ütemű élelmiszer-áremelkedés a közeljövőben megfordulna, és emiatt az infláció az év hátralévő részében várhatóan a jelenlegi szint körül marad. A JP Morgan citybeli szakértői azzal számolnak, hogy a magyarországi fogyasztóiár-infláció 2011 egészében is az MNB 3 százalékos célja felett lesz, jórészt cost-push jellegű tényezők – köztük az élelmiszer- és az energiadrágulás, valamint az egyes szektorokra kivetett különadók – miatt.

A cost-push infláció meghatározása a költségoldalról gerjesztett árinflációt jelöli, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali inflációs nyomás egyébként nem erősödik.

A JP Morgan londoni elemzőinek értékelése szerint a magyarországi személyi jövedelemadó-csökkentés valószínűleg élénkíti majd a fogyasztói keresletet is, a cég szerint azonban a fogyasztásnövekedés várhatóan nem lesz olyan mértékű, mint amekkorára a kormány számít, mert a jövedelmi többlet nagyobb részét a háztartások jó eséllyel inkább megtakarítják.

A ház nem először hangoztatja azt a véleményét, hogy a személyi fogyasztás az jövedelemadó-teher csökkenése ellenére is a hivatalos várakozásnál csak kisebb mértékben élénkíti majd a magyar gazdaság növekedését.

Múlt héten kiadott londoni elemzésében a JP Morgan szintén azt jósolta, hogy a magyar háztartások az elkölthető jövedelmi hányad növekedésének jelentős részét megtakarítják, mivel az adóváltozások jórészt a magas jövedelmű háztartásoknak kedveznek, és ennek a rétegnek a fogyasztási határhajlandósága viszonylag alacsony.

A fogyasztási határhajlandóság azt jelöli, hogy adott mértékű jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja az érintett társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait.

A várttól elmaradó fogyasztás – és így a vártnál alacsonyabb növekedés – kockázatára más nagy londoni befektetési házak is felhívták már a figyelmet.

A BNP Paribas bankcsoport minapi előrejelzésében is az állt, hogy jó eséllyel a nagyobb jövedelmű magyar háztartásoknak hozzák a legtöbb előny a bejelentett jövedelemadó-változások, ám e háztartások a náluk maradó jövedelmi többletet nem fogyasztási kiadásokra fogják fordítani. A háztartások e tehetősebb csoportját terhelik ugyanis nagyobb mértékben a devizaalapú lakáshitelek, amelyeknek törlesztési kötelezettségei jelentősen emelkedtek a forint 2008-2010 közötti árfolyamgyengülése miatt, ezért "gyanítható", hogy a nagyobb elkölthető jövedelmi hányad adósságtörlesztésre megy el – vélekedtek a BNP Paribas elemzői.