szerző:
Hírszerző/FH
Tetszett a cikk?

A magyar gazdaság az idei 1 százalék után jövőre 2,5 százalék körüli ütemben - az EU átlagánál gyorsabban, de a régió országainak többségénél lassabban - fejlődik - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. A 2011. évi adóátrendezés megteremti az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkenését, de nem teszi lehetővé ennek fenntarthatóságát, s hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából is a kutatók szerint.

A bruttó hazai termék (GDP) az idei harmadik negyedévben 1,6 százalékkal, két éve nem látott mértékben emelkedett. A magyar dinamika megegyezik az EU átlagával, de érezhetően elmarad a német vagy a szlovák ütemtől. A növekedés motorja továbbra is a kivitel, főleg a gyengülő euró által is segített németországi export. Idén a GKI egy százalékos gazdasági növekedést vár, jövőre 2,5 százalékot - ez elmarad a kormány 3 százalékos várakozásától. Az export csaknem ötödével növekszik 2010-ben. A gazdaság magára találására utal a szintén alaposan, 18 százalékkal bővülő behozatal, ami a termelés magas importhányada miatt növekedhet.

Az infláció lassuló ütemben csökken, az év végére 4 százalékra mérséklődik, az év egészének átlagában 4,8 százalék várható, ami magasabb a tavalyi 4 százaléknál. Jövőre a 2010-esnél egy százalékponttal lehet kisebb lehet, de az év végi érték a GKI prognózisa szerint megegyezik az idei december végivel, vagyis 2011-ben évközi árnyomás nehezedhet a gazdaságra. Piaci elemzők szerint ennek részbeni oka az ágazati különadók egy részének a fogyasztókra hárítása lesz. A munkanélküliség idén 11,3, jövőre 11 százalék lehet. A bruttó átlagkereset emelkedése idén jelentősen, jövőre kis mértékben elmarad az inflációtól. A belföldi kereslet az első félévben még érezhetően csökkent, s a részadatok alapján a harmadik negyedévben is inkább csak stagnált - értékeli a helyzetet a GKI. Ez megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalomban is: idén a tavalyi érték 98 százaléka várható, s jövőre is csupán minimális volumenbővülésre lehet számítani.

A kutatók szerint az új kormány adóintézkedései nem segítik a növekedést. A társasági adó mérséklése főleg az ország tőkevonzó képességét javíthatja, de a jogbiztonság gyengülése ezt bőven semlegesíti. Az egykulcsos szja főleg a magas jövedelműeket kedvezményezi, akik vagy megtakarítanak, vagy az importot növelik (például gépkocsijuk lecserélésével). A "válságadók" viszont kifejezetten visszafogják az érintett ágazatok fejlesztéseit, a bankok hitelezési aktivitását - írja a GKI.

Az adóbevételek bővülése a nyugdíjpénztári vagyon felélésével együtt 2011-re biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentését. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, s ennek hatására a magán-nyugdíjpénztárakból a kormány által tervezettnél lényegesen kevesebben, főleg a nagyobb jövedelemmel illetve vagyonnal rendelkezők közül csak viszonylag kis számban lépnek át az állami rendszerbe, az megnehezítheti a hiánycél elérését.

A GDP arányában 2,94 százalékos hiánycél formálisan ugyan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergenciaprogramnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe. Ezt jelzi, hogy az államháztartás (a nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) úgynevezett strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint a 2009 évi 3,1 százalék után 2010-re 4,2, 2011-re pedig már 5,5 százalékra emelkedik, ami az egyensúly fenntarthatatlanságára utal.

Az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget a konvergencia-program tudná demonstrálni, ha sor kerülne a kiadási oldal rendszerszerű átalakításának meghirdetésére és megkezdésére. A jövő évi árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lehet, de a költségvetési politika negatív nemzetközi megítélése esetén ennél gyengébb forint alakulhat ki. Ha a 2011-es költségvetés hiányát betömő bármelyik intézkedés kiesik, a piacok igen érzékenyen reagálhatnak. Ez az árfolyam és az állampapírhozamok ingadozását vetíti előre 2011-re. A jegybanki alapkamat kedvező esetben is csak változatlan szinten marad, figyelemmel az év során várhatóan meginduló nemzetközi kamatemelésre is. Gyengülő forint esetén viszont kamatemelés sem zárható ki.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Csak a számok) ]]

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2010-11. évi folyamatairól

 

2008.

2009.

2010. IX. hó

2010. prognózis

2011. prognózis

A GDP volumenindexe (%)

100,6

93,7

100,9

101

102,5

Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)

98,9

82,3

110,2

109

107

Nemzetgazdasági beruházások Indexe (összehasonlító áron, %)

 97,0

91,4

94,5*

97

104

Az építési-szerelési tevékenység Indexe (összehasonlító áron, %)

 94,9

95,7

89,5

92

104

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%)

 98,2

94,8

97,1**

98

101

A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %)

105,6

81,1

121,6

119

112

A behozatal változásának Indexe (folyó áron, euróban, %)

105,6

75,3

119,3

118

113

A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró)

-0,2

 4,0

4,0

53

5

A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)

-6,5

 1,4

1,7*

2,9

3

Az euró átlagos árfolyama (forint)

251,2

280,6

275,0**

276

270

Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)

909

918,6

1132,7**

890

620

A bruttó átlagkereset indexe

107,5

100,5

102,4

102,3

103,5

Fogyasztói árindex

106,1

104,2

105,0**

104,8

103,8

Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100)

103,5

105,6

104,2**

104,0

104

Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)

 8,0

10,5

10,9***

11,3

11

 * 2010. I.félév     ** 2010. I-X. hó     *** 2010. VIII-X. hó       A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!