szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magasabb kamatok vonzóvá tehetik ugyan a befektetők számára az eurózónán kívüli EU-tagállamokat, Magyarországot mégis elkerülhetik a források, ha nem tesz eleget a piac várakozásainak – áll az Európai Központi Bank (EKB) jelentésében.

Az EkB féléves pénzügyi stabilitási jelentése szerint az eurózóna továbbra is kettős fenyegetésben él; egyfelől az adósságcsapdába került peremországok fizetésképtelensége, másfelől a térség bankjainak gyengesége táplálja az euróval szembeni bizalmatlanságot. Utóbbit az Európai Központi Bank szakértői szerint enyhítheti, ha a régió gazdasága a várakozásoknak megfelelő mértékben bővül, ahogy az is, ha az egyes bankok kitettségéről a jelenleginél tisztább képet kapunk. Előbbi, annak ellenére, hogy valós fenyegetést alig pár országban jelent, mégis széles körű bizalomvesztést és jelentős károkat okozhat.

Ezek a hatások együttesen a feltörekvő piaci országok felé terelhetik a tőkét, tovább fokozva a fellendülést gátló gazdasági egyenlőtlenségeket - figyelmeztetnek az európai jegybank szakértői.

Az EKB-jelentés szerint a bankok tőkehelyzetük javításával, illetve a bázeli követelményeknek való minél előbbi megfeleléssel hozzájárulhatnának a pénzügyi rendszer stabilitásához. Ezzel szemben a valós gyakorlat az, hogy még mindig vannak olyan pénzintézetek, amelyek túlságosan az eurórendszer által biztosított likviditásra támaszkodnak finanszírozási igényeik kielégítése érdekében, hiszen a befektetők a - vélt vagy valós - kockázatok miatt még mindig elzárkóznak előlük.

A térség 19 nagybankjának helyzete még mindig megnyugtató az EKB szerint - ezek a pénzintézetek akár egy újabb válságot is átvészelnének.

Mi vár Magyarországra?

Az eurózónán kívüli EU-tagállamok, s különösen Magyarország kilátásait ronthatja, hogy a kormány mindeddig nem állt elő a befektetők által elvárt, hosszú távú gazdasági tervvel, miközben a piacok bizalmát garantáló IMF/EU pénzügyi háttértámogatást felmondta. A politikai ellentétek hálójában vergődő Románia is hasonlóan nehéz helyzetben találhatja magát, ha az eurózóna peremországainak adósságválsága a kockázatok szélesebb körű újraértékelésére sarkallja a befektetőket. Ezeket az országokat - a helyzet megoldása híján - messziről elkerülhetik a potenciális befektetők, finanszírozási nehézségeket okozva a külföldi forrásokra szoruló bankoknak éppúgy, mint a költségvetésnek - figyelmeztet az EKB.

Az EKB értékelése szerint az eurózónán kívüli EU-tagállamokban is érdekeltséggel bíró bankoknak számolniuk kell hitelportfólióik további romlásával. A bedőlő hitelek aránya a térségben a jövő év elején tetőzhet, s a legtöbb országban meghaladhatja a teljes hitelállomány 10 százalékát. Bár a devizahitelezést Magyarország mellett Romániában és Lengyelországban is korlátozták az elmúlt időszakban, az aránytalanságok továbbra is jelentősek.

A jelentés kapcsán a Reutersnek nyilatkozó szakértők megjegyezték: Magyarország helyzete különösen nehéz, hiszen a jelzáloghitel-állományának több mint 55 százaléka svájci frankban van denominálva, márpedig a forint az elmúlt kevesebb mint fél évben 28 százalékkal értékelődött le az alpesi devizával szemben, tovább fokozva az adósok már így is magas terheit.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!