Ezúttal a Versenyhivatal a Vedomosztyi című lap szerint az állami Rosneftet (Rosznyeft) és a Gazprom Neftet (Gazprom Nyeft), a Lukoilt, az orosz-brit TNK-BP-t, valamint a magántulajdonban lévő orosz Surgutneftegazt (Szurgutnyefyegaz) és a Bashneftet (Basnyeft) vette célba. 

A hivatal 2008-ban és 2009-ben már az évi forgalom egy, illetve 4,5 százalékának megfelelő bírságot rótt ki a Rosneftre, a Lukoilra, a Gazprom Neftre és a TNK-BP-re, igaz, azok végül nem fizették ki, összesen 26 milliárd dollárt nem hajtottak be rajtuk. 

Most azonban a Versenyhivatal a négy konszernt az éves forgalom 9 százalékát kitevő bírsággal fenyegette meg.Elsőként a Rosneft értett a szóból, s csütörtökön bejelentette, hogy a dízelüzemanyagok és a 92-es benzin árát literenként 50 kopejkával, mintegy 3,30 forintnak megfelelő összeggel csökkentette. Hasonló mértékben esett csütörtökön a benzin ára a távol-keleti Tengermelléki terület (Primorje) minden benzinkútjánál. 

Putyin csütörtökön, a kormány elnökségének ülésén megbízta Igor Szecsint, az energetikai kérdésekért felelős első helyettesét és a Versenyhivatalt, hogy figyeljék az árak alakulását. Jelezte: a cél az, hogy ne idegen zsebekben maradjon a pénz, hanem az árcsökkenés kedvező hatása a fogyasztóknál jelentkezzen. 

Szecsin már azt jelentette, hogy Moszkvában 1 rubellel csökkent az üzemanyag ára, "és a folyamat folytatódni fog". A Kommerszant című lap csütörtökön rámutatott: "Putyin a benzinár ügyében áttért a kézi vezérlésre, amint ezt már megtette a szupermarketek és a mobil szolgáltatók árait illetően is. A kőolaj-konszernek éppen olyan operatívan reagáltak, mint a kiskereskedelmi láncok és a szolgáltatók, és alig néhány óra múltán elkezdték csökkenteni áraikat". A lap szerint a konszernek nem vállaltak nagy áldozatot, mert sok tényező miatt küszöbön állt az ár csökkenése, elsősorban a dízel esetében. "Putyin éles bírálata elkerülhetetlenné tette azonban a Versenyhivatal beavatkozását, amely eddig beszélt ugyan a konszernek szabálysértéseiről, de eljárást nem indított" - írta a cikk. 

A Vedomosztyi kommentárja szerint a Versenyhivatal ez esetben valóban szinte monopóliumról van szó: az öt legnagyobb konszerné a feldolgozó kapacitás 75 százaléka, ezek dolgozzák fel az export után az országban maradó kőolaj 70 százalékát, az övék a tárolók és a benzinkutak túlnyomó többsége. Az üzemanyagot 15-20 százalékkal drágábban adják, mint kellene, de minden liter árában 60 százalékot tesznek ki az adók. "Az üzemanyagárak állami szabályozása jó húzás választások előtt, de súlyos következményekkel terhes" - írta a lap.