Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára nyitó előadásában hangsúlyozta: a reklámok tartalmával kapcsolatban a médiatörvény nem hozott érdemi változást, korlátozást, bár a kereskedelmi közlemények számára néhány követelmény betartását -  így az emberi méltóság védelmét a diszkrimináció tilalmát - előírja, és rögzíti azt is, hogy a reklámok nem sérthetnek vallási vagy világnézeti meggyőződést, nem ösztönözhetnek az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. Továbbra is tilos a dohánytermékek és a vényköteles gyógyszerek reklámozása - ismertette, megjegyezve: könnyítések vannak viszont az alkoholos italok esetében, reklámjuk immáron a közszolgálati médiumokban és bármely idősávban lehetséges, a kiskorúak védelmének figyelembevételével.

A főtitkár beszélt arról is, hogy a társszabályozásra vonatkozó rendelkezések értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa közigazgatási szerződést köt az Önszabályozó Reklám Testülettel annak érdekében, hogy a jogszabálynak érvényt szerezzenek.

A legnagyobb előrelépésnek azt tartotta, hogy a médiatörvény a filmek, sorozatok, sport- és szórakoztató műsorok esetében engedélyezi a mozifilmekből, külföldi tévéműsorokból már ismert termékelhelyezést.

Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója szintén üdvözölte a termékelhelyezés lehetőségét, amely szerinte új hirdetési forrásokat és akár új, kimondottan erre alapozott műsorokat is eredményezhet. Kiemelte, hogy a legnagyobb hirdetőkre kivetett ágazati különadók nem kedveztek a televíziós reklámpiacnak, a személyijövedelemadó-csökkentés viszont növelheti a vásárlókedvet.

A médiatörvénnyel összefüggésben szólt arról: a kereskedelmi csatornák gördülékenyen kezdték el alkalmazni a jogszabályt januártól, de nem lehetnek biztosak abban, hogy minden esetben ugyanúgy értelmezik azt, mint a médiahatóság, így "a keretek kialakítása" még hátravan.

Hasonlóan vélekedett Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója is, hangsúlyozva: a médiatörvény új lehetőségeket nyit meg társaságuk számára, lehetővé teszi például, hogy több csatornát indítsanak.

Farsang Péter, a Viasat vezérigazgatója elmondta: csatornáik Angliában vannak bejegyezve, így számukra az ottani szabályozás az irányadó, a magyar reklámszabályok könnyítésével azonban helyzeti előnyük egy része "elolvad".

Azzal kapcsolatban, hogy a televíziókban a reklámok időtartama csak az egész órától egész óráig tartó időszakokban nem haladhatja meg a 12 percet, a bárhogyan számított egy órára viszont januártól már nem érvényes a korlátozás, Simon Zsolt elmondta: ez nagy rugalmasságra ad módot a TV2-nek, ahogy az is, hogy nem kell eltelnie húsz percnek két reklámblokk között.

Dirk Gerkens kifejtette: a módosítás csakugyan lehetőség a televíziók számára, de meg kell találni a középutat, ezért az RTL Klub továbbra sem tervezi, hogy - amerikai mintára - tízpercenként megszakítsa műsorait.

A kerekasztal-beszélgetés második részében Novák Péter, az Origo vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy az online reklám területén a médiatörvény nem hozott nagy változást.

Így látta Kardos Gábor, az Index ügyvezető igazgatója is, de megjegyezte: annak, hogy a médiaszabályozás hatályát az internetre is kiterjesztették, vannak kockázatai – például ha a magyar blogszolgáltatókra és videomegosztókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint külföldi versenytársaikra.

Domokos Szilárd, a Sanoma marketing- és pr-igazgatója kifejtette: a televízióknak csakugyan kedveznek az új reklámszabályok, de nem biztos, hogy a szakma egészének is. Mint mondta, fennáll a veszélye, hogy a televíziós hirdetési lehetőségek bővülése ellenére nem jut több pénz reklámra, hanem a hirdetők máshonnan "csipegetnek le".

Szólt arról is, hogy az online és a nyomtatott sajtóban továbbra sincs lehetőség termékelhelyezésre, az változatlanul burkolt reklámnak minősül.