A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb hitelezési felmérése szerint a vállalatok számára tovább szigorodott a hitelezés, a bankok kockázatvállalási hajlandósága nem javult. Korábban a jegybank szakértői azt várták, hogy a tavalyi év végén már javul a vállalatok banki finanszírozása Magyarországon.

Az igazgató elmondta: a most publikált jelentés a 2011 januárjában végzett megkereséseken alapul; egyrészt a 2010 negyedik negyedévére visszatekintő, másrészt a 2011 első félévére előretekintő banki várakozásokat tükrözi.

A januárban végzett kutatás szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben a bankok újra szigorítottak a hitelezési feltételeken. A hitelezési szigorításhoz elsősorban "a kockázati tolerancia csökkenése" járult hozzá. A korábbi felmérésekhez képest új elem, hogy az alacsony jövedelmezőség is a hitelkínálat visszafogásának irányába hat - tette hozzá. Véleménye szerint ugyanakkor a bankok likviditása kielégítő, így az nem korlátozza a hitelek nyújtását.

A  jegybank szakértői szerint a korábbi két felmérés alapján úgy tűnt, hogy a vállalati hitelek esetében véget érhetett a négy éve tartó szigorítási ciklus, azaz a hitelkínálat csökkentése, a legfrissebb felmérés ennek éppen ellenkezőjét bizonyította. A pénzintézetek kockázati hajlandósága nem javult, emellett a hazai bankszektor regionális versenyképességének romlása is hozzájárul a visszafogott hitelezéshez. Az alacsony jövedelmezőség miatt gyenge a bankok tőkeakkumulációs és tőke-vonzóképessége, ezért a jövőben csak kis mértékben képesek növelni tőkéjüket - húzta alá Nagy Márton, aki hozzátette: a hazai bankrendszer emiatt csak korlátozottan tudja a hitelezésen keresztül a gazdaság jövőbeli növekedését támogatni,  finanszírozni. 

A háztartásoknak adott kölcsönöket elemezve kiemelte: a lakáscélú jelzáloghiteleknél a szigorítás úgy jelentkezik, hogy a kockázatosabb ügyfelek számára a bankok csak drágábban folyósítanak hiteleket. A vállalati és háztartási hitelkínálat visszafogása azt eredményezheti, hogy a hitelezési aktivitás fordulópontja 2011 második félére tolódhat ki - mondta el az igazgató.

Mint mondta, 2010 negyedik negyedévében a jelzáloghitelek átstrukturálásában, a feltételek enyhítésében két alapvető tendencia volt megfigyelhető. Egyrészt a múltban átstrukturált jelzáloghitelek esetében a lejáró türelmi időszakokat a bankok sok esetben meghosszabbították, másrészt jelentős volt az új átstrukturálások száma is. 2010 végére az átstrukturált jelzáloghitelek összege a teljes jelzáloghitel-állomány arányában 2 százalékpontot emelkedett, és elérte a 9 százalékot. A türelmi időszakok kitolása és a tömeges átstrukturálások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 2010 negyedik negyedévben a háztartási hitelportfolió csak kis mértékben romlott.

Kérdésre válaszolva kifejtette, a hitelezési feltételek kedvező módosítása, a futamidők kitolása következtében a háztartások a 90 napot meghaladó késedelemmel fizetett kölcsöneinek aránya tavaly márciusban a teljes portfólión belül 8,6 százalékot ért el, szeptember végére 10,6 százalékra, 2010 december végére 11,0 százalékra nőtt. A vállalati portfólióban ugyanezen hitelek aránya tavaly az első negyedév végén 11,3 százalék volt, 2010 december végén 12,4 százalékot ért el.