Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Világbank hétfői becslései szerint a japán földrengés és cunami összesen 235 milliárd dollárnyi kárt okozott, ez az ország GDP-jének 4 százalékára rúg. Ezzel ezek a csapások lehetnek a legköltségesebbek 1965 óta – teszi hozzá az Economist, amelynek természeti katasztrófákról szóló listáján az 1995-ös, szintén Japánban történt kobei földrengés áll a második helyen 200 milliárd (a GDP 1,9 százalékát kitevő) anyagi kárral.
Ezt követi a harmadik helyen a 2005-ös Katrina hurrikán, amely az USA-ban csapott le, és több mint 150 milliárd dolláros kárt okozott, ezzel az Egyesült Államok nemzeti össztermékének egy százalékát „vitte el”. Igaz, ennek a kárnak majdnem a fele olyan vagyont érintett, amelyet korábban biztosítottak – a biztosított károk aránya most Japánban jóval alacsonyabb volt, a becsült 235 milliárd dolláron belül még 40 milliárdot sem ért el.
A 20 legnagyobb anyagi kárt okozó katasztrófa fele földrengés volt, de a listán szerepel öt áradás és három hurrikán (a 2005-ös Katrina mellett az 1992-es Andrew és a 2008-as Ike). Szintén a legsúlyosabb költségekkel járó csapások között van még az 1988-as szárazság az Egyesült Államokban, amely közel 50 milliárd dolláros (a GDP 0,3 százalékára rúgó) kárt okozott, illetve az 1982-83-ban bekövetkezett indonéziai erdőtűz, amely a károk összegét tekintve szintén hozzávetőleg 50 milliárdos volt, ami az ország GDP-jének akkor 9,3 százalékát jelentette.
Talán meglepő lehet, hogy a 2004-es cunami, amely az Indiai-óceán partján fekvő országokban összesen 250 ezer ember halálát okozta, fel sem került a „legköltségesebb” csapások listájára. Az Economist szerint a gazdasági károk akkor összesen „csak” 14 milliárd dollárt értek el, részben az érintett területeken található ingatlanok és földek alacsony ára miatt.
Economist
