Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A japán földrengés és cunami lehet a „legköltségesebb” természeti katasztrófa, mióta a hasonló szerencsétlenségek okozta anyagi károkat rögzíteni kezdték 1965-ben – írja az Economist, amely toplistát is közzétett a legnagyobb anyagi károkat okozó katasztrófákról. A Japánban bekövetkezett csapások ebből a szempontból a 2004-es, 250 ezer ember halálát okozó cunaminál léptékekkel súlyosabbak voltak.
A Világbank hétfői becslései szerint a japán földrengés és cunami összesen 235 milliárd dollárnyi kárt okozott, ez az ország GDP-jének 4 százalékára rúg. Ezzel ezek a csapások lehetnek a legköltségesebbek 1965 óta – teszi hozzá az Economist, amelynek természeti katasztrófákról szóló listáján az 1995-ös, szintén Japánban történt kobei földrengés áll a második helyen 200 milliárd (a GDP 1,9 százalékát kitevő) anyagi kárral.
Ezt követi a harmadik helyen a 2005-ös Katrina hurrikán, amely az USA-ban csapott le, és több mint 150 milliárd dolláros kárt okozott, ezzel az Egyesült Államok nemzeti össztermékének egy százalékát „vitte el”. Igaz, ennek a kárnak majdnem a fele olyan vagyont érintett, amelyet korábban biztosítottak – a biztosított károk aránya most Japánban jóval alacsonyabb volt, a becsült 235 milliárd dolláron belül még 40 milliárdot sem ért el.
A 20 legnagyobb anyagi kárt okozó katasztrófa fele földrengés volt, de a listán szerepel öt áradás és három hurrikán (a 2005-ös Katrina mellett az 1992-es Andrew és a 2008-as Ike). Szintén a legsúlyosabb költségekkel járó csapások között van még az 1988-as szárazság az Egyesült Államokban, amely közel 50 milliárd dolláros (a GDP 0,3 százalékára rúgó) kárt okozott, illetve az 1982-83-ban bekövetkezett indonéziai erdőtűz, amely a károk összegét tekintve szintén hozzávetőleg 50 milliárdos volt, ami az ország GDP-jének akkor 9,3 százalékát jelentette.
Talán meglepő lehet, hogy a 2004-es cunami, amely az Indiai-óceán partján fekvő országokban összesen 250 ezer ember halálát okozta, fel sem került a „legköltségesebb” csapások listájára. Az Economist szerint a gazdasági károk akkor összesen „csak” 14 milliárd dollárt értek el, részben az érintett területeken található ingatlanok és földek alacsony ára miatt.

Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó 2011 és 2024 között több mint 2 milliárd forintot fizetett ki kormánypárti és ellenzéki képviselőknek.
Újabb pozíció a kabinetfőnök-helyettesi poszt mellé.