Bencsik János szerint a napokban elkészült a "környezetvédelmi stratégiai vizsgálati anyag és a makrogazdasági hatásvizsgálat", s ezek "bedolgozása" után áprilisban lezajlik a társadalmi vita, majd a kormány elé várhatóan májusban kerül a stratégia. Még a nyári parlamenti szünet előtt szeretnénk elfogadtatni a Nemzeti Energia Stratégiát - hangsúlyozta az államtitkár.

A stratégia – amelyet keretrendszernek szánnak – 2030-ig vázolja fel az ország energiapolitikáját. Az államtitkár kifejtette: úgy kívánják az ország biztonságos energia-ellátását szavatolni, hogy közben a gazdaság versenyképessége és a környezeti-természeti állapot fenntarthatósága is érvényre juthasson. Rámutatott: a Nemzeti Energia Stratégiában először vesznek figyelembe éghajlatvédelmi szempontokat is.

Az államtitkár beszámolt róla, hogy a veszprémi székhelyű Pannon Egyetemen a bioenergetika és a nanotechnológia "párosításával" olyan technológiák fejlesztése és innovációja zajlik, amelyek képesek a mezőgazdasági melléktermékeket, hulladékokat energiává átalakítani. Az egyetemen elsősorban a biomassza és a biogáz hasznosításának a kutatási feltételei állnak rendelkezésre. Utalt arra is, hogy az országban jelenleg csak Veszprémben képeznek – a Mol Nyrt. által finanszírozottan – a "szénhidrogén ágazat" számára mérnököket.

Az államtitkár rámutatott, hogy az egyetem kutatási programjai a gyakorlatban jól hasznosíthatóak, szerinte "itt állnak sorban" az eredmények hasznosítására a vállalkozások. Ezek a cégek rájöttek arra, hogy helyesen teszik, ha az innovációs alapba járó kötelező befizetésüket a régió legnagyobb tudományos központjába, egyetemébe fektetik be – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy hamarosan elérkezik az idő, amikor a 10 ezer lakos fölötti településeken kötelező lesz energetikai szakember alkalmazása.

Bencsik János szólt arról is, hogy a Királyszentistvánon felépült hulladékkezelő és lerakó (amelynek már a próbaüzeme zajlik) jelenleg az ország "legmodernebb hulladék-feldolgozója" egyben nagyon fontos éghajlatvédelmi beruházás is.

A környezet és energetikai operatív program keretében korábban beadott pályázatokat elbírálták, mintegy 35 milliárd forint támogatást ítélve oda. Rámutatott: március elsejétől újra nyitva a pályázati kapu, ezúttal 45 milliárd forint áll rendelkezésre megújuló energia és energia-hatékonysági programokra. Az önkormányzatok 85 százalékos, a nonprofit szervezetek és az egyházi intézmények 60, míg a vállalkozások 30-40 százalék közötti vissza nem térítendő támogatásra számíthatnak – közölte Bencsik János.