Surányi György és szerzőtársai korábban kidolgozott javaslatát a Magyar Bankszövetség elutasította. Erre reagálva a volt jegybankelnök a műsorban elmondta: tudomása szerint a bankszövetség által javasolt megoldás még nincs aláírás előtti állapotban. Ennek lényege az lenne, hogy 190 forintban rögzítenék a frank árfolyamát, az efölötti törlesztőrészlet pedig egy kamatozó forintszámlára kerülne. A nem fizető ügyfelek lakásait az önkormányzatok vásárolnák meg 35 százalékos áron, és onnantól bérlőként laknának ott az egykori tulajdonosok.

Surányi György. Az árfolyamkockázat felszámolása az alapcél

MTI

Surányi György úgy vélte, hogy a probléma kezeléséhez nem tisztán egy technikai, bankügyi javaslatra van szükség. Amit a bankszövetség megtárgyalt, az szerinte nem kezeli teljes mélységében a problémát, melynek súlyos társadalmi gyökerei vannak. „A javaslat több sebből vérzik” – mondta Surányi. Először is nem oldja meg az árfolyamkockázatot, másrészt pedig csak azok problémáját kezeli, akik még fizetnek. Egyáltalán nem képes foglalkozni azzal a 200 ezer ügyféllel, aki már tartósan nem képes törleszteni.

Surányi szerint naivitás lenne azt hinni, hogy az önkormányzatok képesek lennének 50-100 ezer lakást megvásárolni 6-8-10 millió forintos áron. Ráadásul éppen a szegény településeket sújtja igazán ez a probléma, ahol nincs erre pénz – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elismerte: vannak olyanok, akik tudnának, mégsem fizetnek. Ők azonban az elenyésző kisebbséghez tartoznak, a számukat néhány ezerre teszi. A legtöbben azért nem fizetnek, mert a korábbi 40-50-60 ezres törlesztőrészlet felment 80-100-110 ezer forintra – mondta. Kijelentette, hogy az elsődleges cél az árfolyamkockázat megszüntetése. Másodsorban pedig olyan törlesztési feltételeket kell kialakítani, amelyek a jelenlegi részleteket 30-40 százalékkal lejjebb viszik. Úgy vélte, ha feloldják az árverezési moratóriumot (amire jelenleg szerinte is szükség van), és a törlesztőrészletek lecsökkennek, akkor van esély arra, hogy a nem fizető családok vissza tudnak térni a fizetők közé. Nem lenne szükség a banki végrehajtásra.

A forintra átváltás során elszenvedett árfolyamveszteséggel kapcsolatos kérdésre elmondta: „semmi nincs ingyen”. A felhalmozódott terheket meg kell osztani a bankok, az MNB, az állam és az adósok között – jelentette ki a Ma Reggel című műsorban.