A hvg.hu a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából nem olyan régen már foglalkozott az e-könyvek helyzetével. Az NRC felmérése részben megerősíti, részben árnyalja az akkor közzétett megállapításainkat. A piackutató cég megállapította, hogy hazánkban az e-könyv olvasó eszközök penetrációja, vásárlásának hajlandósága és az elérhető tartalmak választéka a nyomtatásban megjelenő címek százalékában egyaránt jellemezhető egy nem túl nagy egyjegyű számmal. A 3,6 milliós, legalább hetente internetező 18-69 évesek mindössze 3,5 százalékának van e-könyv olvasója, s ez az arány a lakosságon belül a 2 százalékot sem éri el. A netpolgárok között a közeli beszerzésre való hajlandóság is csak 3 százalékon áll. A széles körben való elterjedést akadályozza az eszköz drágasága, az új technológiáktól való általános félelem és magának az olvasásnak a csökkenő népszerűsége, az e-kiadványok vérszegény magyar nyelvű kínálatról nem is beszélve.

Az e-könyvekről a rendszeresen internetező felnőtt lakosság 82 százaléka hallott már, s ez közel 3 millió embert jelent. Majd 24 százalék, mintegy nyolcszázezer honfitársunk olvasott is már valamilyen eszközön (például számítógépen, laptopon, táblagépen, stb.) valamilyen elektronikus könyvet, azaz a formátum sem ismeretlen. Pontosabban fogalmazva itt nyilván többféle fájlformátumról van szó, ami leggyakrabban a nem egészen erre kitalált Portable Document Format (pdf). A rendszeresen internetező felnőtt lakosság több mint fele (59 százaléka), körülbelül kétmillió fő kifejezetten érdeklődik is az e-könyvek iránt: ők azok, akik még nem olvastak e-könyveket, de nyitottak a megoldás megismerésére, és szívesen kipróbálnák azt, ha lehetőségük adódna rá. Az netező felnőttek csupán hatoda zárkózik el teljesen a nem papír alapú könyvektől: hatszázezerre tehető azok száma, akik nem érdeklődnek az elektronikus könyvek iránt, és nem is gondolják úgy, hogy a jövőben megváltozna a hozzáállásuk ezekhez a tartalmakhoz.

Al Gore korábbi amerikai alelnök egy jövőbe mutató megjelenésű e-könyben beszél a környzetvédelemről

Azok közül, akik olvastak már elektronikus könyvet, legtöbben magyar nyelven tették azt (73 százalék). Lényegesen kevesebben vannak azok, akik a magyar mellett más idegen nyelven is be tudták fogadni a műveket (18 százalék), a csak idegen nyelvű tartalmakat olvasók aránya pedig ennél is jóval alacsonyabb (9 százalék). A keresleti oldal a magyarul beszélő könyveket preferálja, ezzel szemben a kínálati oldalon erősen dominál az idegen nyelv: külföldi weboldalakon hatalmas mennyiségű tartalom található, ehhez képest a néhány magyar anyagokat (is) tartalmazó oldal párszáz magyar címe cseppnek látszik a tengerben. Hazánkban az elektronikus könyvek piacán a magyar nyelvű tartalmakban egyértelmű a hiány. Jelenleg háromtucat weboldalról lehet ingyenesen elektronikus könyveket letölteni, azonban a legtöbb oldalon az elérhető könyvek száma elég alacsonynak, és a kínálat legtöbbször a lejárt jogdíjú művekre korlátozódik. Fizetős e-könyv tartalmak nagyjából 20 weboldalon találhatók, ahol mód van a valós könyvesboltokhoz hasonlóan a beleolvasásra, vagy akár valódi világban lehetetlen fejezetenkénti vásárlására. Az e-könyveket, főleg a magyar nyelvűeket azonban számos kritika éri szerkesztésüket színvonala miatt: a leggyakoribb probléma a tördeléssel, valamint az ékezetes betűk megjelenítésével akad. Ezek a részletek a felhasználók számára rendkívül fontosak – az adott e-könyv és az egész e-könyvpiac megítélésére is hatással lehet, ha a tartalmat nem támogatja a formai kivitelezés – állapította meg az NRC.

Az e-könyv olvasók közül minden második érdeklődne egy olyan weboldal iránt, ahol széles választékban, kifejezetten e-könyv olvasó eszközökre optimalizált, minden formai és tartalmi követelménynek megfelelő könyveket lehetne anyagi ellenszolgáltatás fejében beszerezni. A művek ára azonban jelentősen a nyomtatott kiadványoké alatt kellene, hogy maradjon. A fogyasztók ugyanis mindenképp részesülni szeretnének a megspórolt nyomdai költségek okozta árelőnyből.

Az okostelefon- és tabletpiacon tapasztaltakkal szemben, az e-könyv olvasók között nincs olyan márka, amelyik behozhatatlan előnyre tett volna szert elterjedtségben, vagy ismertségben. A potenciális felhasználók 70 százalék számára egyik márka vagy típus sem cseng ismerősen. Kivéve azoknak a nagy elektronikai cégeknek a termékeit, amelyek más eszközökről ismertek és elfogadottak a piacon.

NRC

Az ismertségi számok ráadásul pusztán a szájról-szájra terjedő információk, megjelenő cikkek, bemutatók eredményei, mivel a forgalmazást támogató kampány legtöbbször hivatalos forgalmazás hiányában hiányzik. A korai elfogadók persze megtalálják a módját, hogy hozzájussanak az eszközhöz.

Az „e-book readereket” kifejezetten elektronikus, írott tartalmak (könyvek, újságok stb.) megjelenítésére fejlesztették ki, megpróbálva a papír alapú irodalom olvasásának élményét minél inkább megőrizni. Ennek érdekében a legtöbb ilyen eszköznek nincs háttérvilágítása, nincs színes kijelzője és néhány kivételtől eltekintve nincsenek beépítve extra funkciók sem, legyen az vezeték nélküli internetelérés, vagy akár videolejátszás. Ezzel szemben a táblagépek multifunkciós eszközök, amelyek alkalmasak internetezésre, zenehallgatásra, képnézegetésre, de akár e-könyvek olvasására is.

NRC

Hasonlóan alakulnak az ismertségi számok a tableteknél is, kivéve egyetlen, nem elhanyagolható tényezőt: az Apple az online szférában nagy erőket mozgósító, korszerű marketingeszközökkel hatékonyan kommunikál, amelynek eredményeképpen a tabletpiac mostani állapotában a tablet és az iPad közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tehetünk – vélekednek az NRC elemzői. Szerintük a Samsung elég későn ébredt, s bár nem reménytelen a helyzete, az Apple táblagépének előnyét nagyon nehéz lesz ledolgoznia. E folyamat előképe ami az okostelefon-piacon történt, ahol évek alatt sem heverték ki a versenytársak az Apple marketinghengerének hatásait.

Közel ugyanannyian terveznek e-könyv olvasó eszközt vásárolni a közeljövőben, mint ahányan eddig már beszereztek ilyet. Ez a meglévő százezer tulajdonos mellé még egyszer ennyi vásárlót jelentene egy éven belül. A vásárlást tervezők közül mindösszesen 8 százalék (mintegy nyolcezer fő) döntötte már el, hogy milyen márkájú és típusú eszközt fog vásárolni: legtöbben az Amazon Kindle-t preferálják.

Ugyanakkor az e-könyv olvasóknak a tabletek erős konkurenciát támasztanak, még ha más eszközkategóriába is tartoznak. Hasonló és hasonló piaci fázisban lévő eszközökről van szó, ami ráadásul ugyanazt a funkciót is képes ellátni, mint jellemzően csak olvasásra (és igen korlátozottan böngészésre, zenehallgatásra) kitalált olvasók. Másrészt az e-könyv olvasók iránt támasztott elvárások jelentős része a tabletek előretörését sejteti, mivel ott mindössze az akkumulátor üzemideje a sarkalatos pont, melynek megoldása rohamléptekkel halad előre.

NRC

Az egydimenziós e-könyv olvasók helyett a legtöbb jövőbeni vásárló valószínűleg a kicsivel drágább, ám összehasonlíthatatlanul többet nyújtó tabletek közül fog választani. Az e-könyv olvasók korlátozott tudása csupán egy szűk réteg számára lesz annyira vonzó, hogy külön eszköz beszerzését erre a célra egyáltalán tervbe vegyék. Ezzel kapcsolatban bátran támaszkodhatunk a navigációs eszközök kontra okostelefonok párhuzamra. A jövő a többcélú, integrált hordozható eszközöké, legalábbis ami a tömeges felhasználást illeti.

NRC

Egy szűkebb réteget persze biztosan elvarázsol az e-tinta, de e csoport mérete kis túlzással a tükörreflexes fényképezőgépet, CD-lemezt vagy mechanikus karórát használók táborához lesz majd mérhető. Ráadásul úgy látszik, maga a formátum sem fogja kiszorítani a nyomtatott termékeket – állapította meg az NRC kutatása.