Összesen két vizsgálatról van szó, mindkettő a spekulációra is használt, úgynevezett hitelkockázati csereügyletekre (CDS) vonatkozik. Az egyik esetében a bizottság 16 bankot gyanúsít azzal, hogy az érintett piacra vonatkozóan, egymással szövetkezve - és az ottani fő adatszolgáltatóval, a Markit céggel is együttműködve - információkat tartottak vissza. A másiknál pedig azt vizsgálják, megfelel-e a szabályoknak az a kedvezményes tarifa, amelyet a piacvezető klíringház, azaz elszámoló ügynökség, az ICE Clear Europe nyújt kilenc neves banknak, vagy versenyhátrányt jelent más piaci szereplőknek. A fő gyanú mindkét esetben az, hogy az érintettek visszaéltek domináns piaci pozíciójukkal.

Az első vizsgálatban érintett pénzintézetek a JP Morgan, a Bank of America Merrill Lynch, a Barclays, a BNP Paribas, a Citigroup, a Commerzbank, a Crédit Suisse First Boston, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a HSBC, a Morgan Stanley, a Royal Bank of Scotland, a UBS, a Wells Fargo Bank/Wachovia, a Crédit Agricole és a Société Générale. A másodikban érintett bankok a Bank of America Corporation, a Barclays, a Citigroup, a Crédit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a JP Morgan, a Morgan Stanley és a UBS.

A Brüsszelben kiadott közlemény idézi Joaquín Almuniát, az Európai Bizottság versenyügyi felelősét, aki hangoztatta, hogy reményei szerint a vizsgálatok nyomán növekszik majd a piac átláthatósága, és tisztességesebbé válik az ottani tevékenység. Az uniós szabályok nem szabnak határidőt az ilyen típusú vizsgálatokra. A brüsszeli eljárás megkezdése még nem jelenti azt, hogy a kartell tevékenység bizonyítottnak vehető.

A hitelkockázati csereügyletek elvben olyan pénzügyi eszközök, amelyek segítenek védeni a tőzsdei befektetőket abban az esetben, ha a cég vagy állam, amelynek részvényét vagy kötvényét megvásárolták, nem tud fizetni. Ezt az ügyletféleséget ugyanakkor ma már sokszor tőzsdei spekulációra is használják.