A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlege a közép-kelet-európai térség e héten közzétett PMI-adatsorait elemző csütörtöki értékelésében kiemelte, hogy a térség egészében változatlanul "meglehetősen domináns tényező" az erőteljes exportteljesítmény és a továbbra is gyenge belső kereslet közötti kontraszt, amely ugyanakkor kedvező a fizetésimérleg-pozíciók szempontjából.

A magyar ipar aktivitási mutatójának megugrásával kapcsolatban a ház annak a véleményének adott hangot, hogy ez volt a térségi adatsorokon belül a legnagyobb meglepetés, és "kétségtelenül ad valamelyest biztatást" a magyar kormánynak, amely jelenleg növekedéspárti gazdaságpolitikával próbál "repülőstartot" adni a kilábalási folyamatnak. A magyar feldolgozószektor áprilisi PMI-mutatója 3,1 ponttal a már erőteljes növekedést jelző 56,9-re emelkedett.

Timothy Ash, az RBS londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője - a csütörtöki elemzés szerzője - az értékelésben felidézte ugyanakkor, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő egyik vezető közgazdásza a cég prágai szakkonferenciáján éppen előző nap "határozottan borús" véleményt fogalmazott meg a magyar gazdaság növekedési kilátásairól, és különösen a középtávra szóló, 4-6 százalékos növekedéssel számoló becslésekről.

Timothy Ash

AP

Továbbra is magas a munkanélküliség

A Moody's közgazdásza, Anthony Thomas a közép-kelet-európai kilátásokkal foglalkozó prágai konferencián úgy vélekedett, hogy ez a távlati növekedési becslés valószínűleg túlzott derűlátásra vall, és középtávon újabb konszolidációs intézkedésekre lehet szükség.

A Royal Bank of Scotland csütörtöki londoni elemzésének megfogalmazása szerint a magyar PMI-mutató emelkedése "még mindig bizonyos távolságra van attól", hogy "határozottan" a magyar gazdaság növekedési kilátásainak erősödését jelezze a jelenlegi 2 százalék körüli trendről. Az RBS szerint ugyanis a magyar ipari aktivitási indexet az export "látványos" bővülése hajtja - erre utal a jelentős kereskedelmi többlet, és most már a többletbe fordult folyómérleg is -, miközben a hazai kereslet változatlanul "nagyon nyomott".

A belső keresletre az RBS elemzése szerint a "makacsul magas ... és továbbra is növekvő" munkanélküliség, valamit a hitelkihelyezés és a hiteligények alacsony növekedési üteme, a bankokra pedig a nem teljesítő kinnlevőségek magas aránya gyakorol nyomást.

Más nagy londoni házak felmérései szerint a közép-kelet-európai gyáripari aktivitás összességében robusztus élénkülésével ellentétben a globális feldolgozószektor teljesítményének növekedési üteme folyamatosan lassul, elsősorban még mindig a japán földrengés- és szökőár-katasztrófa hatásai miatt.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport, amely minden hónapban közzéteszi a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozó ágazatainak egyéni teljesítményadataiból összesített, a világgazdaság egészére kivetített saját beszerzési menedzserindexét,  áprilisról szóló legújabb felmérésében azt írta, hogy az általa képzett mutató a múlt hónapban 0,7 ponttal 55,0 pontra csökkent.

Ez még mindig a globális gyáripari szektor teljesítményének erőteljes bővülését mutatja: a JP Morgan számítási módszere szerint a múlt havi összesített PMI-mutató - egész évre vetítve - "szilárd", 3,5 százalékos világgazdasági szintű feldolgozóipari növekedésnek felelt meg.

A világátlagon belül azonban Japán átfogó feldolgozóipari mutatója 45,7-re csökkent tovább áprilisban. A japán gyáripari index márciusban is meredeken, 6,5 ponttal esett, és így a már erőteljes teljesítménycsökkenést jelző 46,4-es szintre süllyedt.

A beszerzési menedzserfelmérések módszertana szerint az 50-es érték jelenti a vizsgált ágazatok teljesítményének bővülése és csökkenése közötti határt. A JP Morgan felidézi, hogy a japán ipari termelés márciusban az előző hónappal összevetve 15 százalékkal zuhant. A ház szerint bár a japán iparvállalatok áprilisra már a termelés felfuttatását tervezték, a múlt havi PMI-adatok azonban ennek ellentmondanak.