Thomas Mirow, aki az EBRD május 20-21-én esedékes, Kazahsztánban rendezendő éves közgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón a bank londoni székhelyén, kijelentette, hogy a pénzintézet adatai szerint az EBRD működési térségének átlagos gazdasági növekedése tavaly 4,5 százalék körüli volt, és a bank közgazdászai az idei és a jövő évre is hozzávetőleg ilyen ütemű átlagos növekedést jósolnak az országcsoport egészére. Mirow szerint azonban még nem lehet tudni, hogy a bank tevékenységi területéhez tartozó legfejlettebb közép-európai EU-gazdaságok közül melyik tud majd végleg "leválni" az EBRD-finanszírozásról.

A bank a működési térségén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már 2010-től gyakorlatilag nem részesültek volna új finanszírozásban a londoni pénzintézet részéről. Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot, bár azóta Csehországban a bank már befejezte rendszeres finanszírozási tevékenységét. Az MTI kérdésére, hogy a "kiérési" folyamat újraindulása után a tevékenységi térség melyik országa válhat le következőként az EBRD-finanszírozásról, Thomas Mirow bankelnök a szerdai londoni tájékoztatón azt mondta, egyelőre nem kíván egyetlen erre esélyes országot sem megnevezni. Mirow szerint a még EBRD-finanszírozásban részesülő hét közép-kelet-európai EU-agállam mindegyike is azt az üzenetet közvetíti az EBRD-nek, hogy egyelőre szükségesnek tartják a bank tevékenységének folytatását.

Az MTI kérdésére, hogy Görögország esetleges törlesztésképtelenné válása milyen hatást gyakorolhat az EBRD tevékenységi területére, főleg a Görögországgal szoros pénzügyi kapcsolatban álló térségi országokra, Mirow kijelentette: nem akar találgatásokba bocsátkozni az görög törlesztési leállásról. Hozzátette azonban, hogy az EBRD tavaly is "aktív" volt a görög bankok térségi érdekeltségeivel kapcsolatban, és készen áll újból "lépni", ha likviditási és finanszírozási szempontból ez szükségessé válik.

Görögországban ma ismét zavargások törtek ki a megszorító intézkedések hatására.

MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD 50 százalékos tőkeemelést kért a részvényes országoktól, amit a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóvá is hagytak, és a tőkeemelés - miután a részvényeseknek több mint a fele lejegyezte - a minap érvénybe is lépett. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.

A közelgő éves közgyűlésen napirendre kerül a bank tevékenységének kiterjesztése az észak-afrikai térségre. Egyiptom - amely ugyancsak az EBRD részvényese - például már tavaly kérte, hogy a bank az egyiptomi gazdaságban is hajtson végre befektetéseket, és az EBRD vizsgálja ezt a lehetőséget. A bank kormányzótestülete a május végi közgyűlésen áttekinti az egyiptomi kéréssel kapcsolatos döntések menetrendjét, és megvitatja az EBRD tevékenységi mandátumának esetleges kiterjesztését a szélesebb észak-afrikai térségre.