Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja hétfői sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által bejelentett intézkedések részletei még nem ismertek, számos fogalom mellett nem érthető például az ingatlanárverések logikája. Hozzátette: továbbra is igen magasak a törlesztő részletek mértékét befolyásoló tényezők, például a devizaárfolyamok és az ország kockázati felára. Szanyi Tibor mindezek miatt úgy vélte: a kormányzati bejelentéseket óvatosan kell kezelni, a devizahitelesek terhe ugyanis nem csökken, csak időben eltolódik.

Török Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője arra szólította fel a kabinetet, vonja vissza a családi pótlék kifizetésének ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó tervét, amelyet azoknál a családoknál alkalmazna, amelyekben 3-5 évvel az első gyermek után nem születik második. A politikus szerint Magyarországon latin-amerikanizálódik az életpálya. A szóvivő a családokat sújtó intézkedések között említette az iskolabezárásokat, az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számának csökkentését, vagy a "közmunkaprogram szétverését".

"Látszatintézkedés"

A Jobbik álláspontja szerint a hétfőn bejelentette ötpontos otthonvédelmi akcióterv csak látszatintézkedés, amely nem oldja meg, pusztán elodázza a devizahitelesek problémáit - jelentették ki hétfői sajtótájékoztatójukon Lenhardt Balázs és Z. Kárpát Dániel ellenzéki képviselők.

A jobbikos politikusok szerint a kormány és a bankszövetség közötti megállapodással létrejött megoldási csomag nem oldja meg a devizahitelesek problémáit, csak bizonyos rétegeknek jelentenek bizonyos könnyítéseket, de ezt később "kamatostul visszaveszi majd az állam, vagyis átterheli a problémát a következő ciklusra" - mondta Z. Kárpát Dániel.

Hozzátette: a hétfői bejelentésből nem derült ki, hogy milyen forrásból kívánja a kormány finanszírozni a Nemzeti Eszközkezelőt, illetve hogy az ezt igénybe vevő devizahitelesek milyen feltételekkel maradhatnak az ingatlanjaikban. Lenhardt Balázs hangsúlyozta: a Jobbik szerint továbbra is az lenne a helyes megoldás, ha állami segítséggel forintosítanák a devizahiteleket ugyanazon az árfolyamon, amin az adósok felvették a hitelt.

LMP: a kormány a következő kabinet nyakába varrja a problémát

Az LMP szerint az árfolyamgát bevezetésével a kormány az utódja nyakába varrja a devizahitelesek problémáját – reagált a kabinet és a bankszövetség hétfői, ötpontos akciótervről szóló megállapodására az LMP választmányi szóvivője. Vágó Gábor budapesti sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy a kormány "egy év helybenjárás után" tett egy lépést a devizahitelesek problémáinak megoldásáért. Hozzátette, azzal viszont nem értenek egyet, hogy a kormány csak a bankszövetséggel egyezett meg és nem vették figyelembe a különböző érdekvédelmi szervezetek véleményét.

Az ötpontos akciótervben bejelentett árfolyamgátról úgy vélekedett, hogy azzal 2015 utánra tolják el, vagyis a következő kormány nyakába varrják a problémát. Hozzátette, nem árulták el azt sem, hogy miből fedeznék az otthonteremtési programot. A képviselő szerint az önkormányzatok zsebe "szinte teljesen üres", a kormány által erre szánt másfélmilliárd forint pedig csak csepp a tengerben.

A kvótarendszerű végrehajtások esetében kiemelte, hogy a végrehajtási eljárásokat szigorúan kell felügyelni, mert különben lehetőség nyílik arra, hogy különböző "hiénacsoportok" áron alul jussanak az ingatlanokhoz. Kitért arra is, hogy az LMP elsősorban szigorúbban szabályozná a hitelezési gyakorlatot, emellett szabályoznák a követeléskezelőket és létrehoznának egy ingatlanalapot, amelyben mind a kormány, mind a bankok, mind a hitelesek részt vesznek. Bejelentette azt is, hogy az Országgyűlés lakhatási albizottságának elnökeként csütörtökre összehívja a testületet, annak érdekében, hogy a hitelesek érdekeit védő szervezetek is el tudják mondani meglátásaikat. 

Öt pont

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt jelentette be, hogy öt pontos megállapodás született a kormány és a bankszövetség között a devizahitelesek megsegítéséről. Létrehoztak egy árfolyamgátat, így önkéntes módon rögzített törlesztési árfolyamot biztosítanak a lakáshitellel rendelkező devizahitelesek számára. 2014. december 31-ig a frankhitelesek 180 forintos árfolyamon törleszthetnek, az eurót 250 forinton, a japán jent 200 forinton rögzítik. 

Az akcióterv szerint először csak a nagy értékű és alapterületű ingatlanok árverezésére kerülhet sor, valamint egy településtípus, illetve megyék szerinti kvótarendszert alkalmaznak. Létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelőt a bajba jutottak megsegítésére. Ez két módon segít a lakásukat elvesztőknek: zöldmezős állami beruházásként lakásépítési programot indít, valamint a társaság megvásárolja az adós lakását, aki bérlőként lakhat tovább a lakásban.