Az úgynevezett európai szemeszter az EU új közösségi gazdaságpolitikai koordinációs rendszerének egyik fontos eszköze, s a magyar elnökség  kiemelt céljai között tartja számon, hogy, most, amikor a szisztéma debütál, példamutatóan töltse be az ezzel kapcsolatos soros elnökségi funkciókat.

Az európai szemeszter első állomása az Európai Bizottság januári éves növekedési jelentése volt, amelyben a testület a közösség egészét illetően fogalmazott meg javaslatokat a tagállami büdzsék kordában tartására és az unió versenyképességének javítására, ezeket az általános iránymutatásokat márciusban az állam- és kormányfők grémiuma, az Európai Tanács hagyta jóvá. A következő feladat az volt, hogy április közepére valamennyi tagállam nyújtsa be Brüsszelben a 2012 évi nemzeti költségvetésének első változatát, valamint  gazdasági reformterveit, tükröztetve ezekben a már elfogadott közösségi célokat, és végrehajtásuk módját. Június 7-én az Európai Bizottság e benyújtott dokumentumokról mondott szakmai véleményt.

Ezt követően, a soros elnökség irányításával a tagállamok pénzügyminisztereiből álló tanács (Ecofin), valamint a foglalkoztatási ill. szociális ügyekért felelős miniszterek tanácsa (EPSCO) formálja véglegesre az egyes tagállamok által tett „vállalásokat”, úgy, hogy az Európai Tanács június végi ülésére a „részekből” az az „egész” álljon össze, amiben márciusban elvi szinten megegyeztek. A mechanizmus szerint a június 23-24-i csúcstalálkozóról minden kormányfőnek úgy kell hazamennie, hogy kezében legyen a kollégáival egyeztetett következő évi gazdaságpolitikai tennivalóit tartalmazó lista. Az  európai szemesztert követően, vagyis az év második felében, a nemzeti szemeszter idején a tagállamok parlamentjei a szokásos költségvetési viták során döntenek azokról az ügyekről, amelyekre a közösségi hatáskör nem terjed ki.

A magyar EU-elnökség a június 7-i laudációjában, amelyben a bizottsági ajánlások megszületése felett örvendezik, a reá háruló szerephez híven leszögezi: „A magyar elnökség most az EPSCO és az ECOFIN tanácsokon keresztül olyan irányba próbálja terelni az ajánlásokról szóló vitákat, hogy testre szabott szakpolitikai ajánlásokat fogadjanak el a 2012-es nemzeti költségvetések és gazdaságpolitikák jobbá tétele érdekében. Ez előkészíti az Európai Tanács júniusi ülését, amelyen értékelni fogják az első európai szemesztert és politikai iránymutatást adnak”.

Mindehhez képest legalábbis meglepő, hogy Matolcsy György Ecofin-elnök két nappal az elnökségi „üdvözlet” publikálását követően, csütörtökön ezzel homlokegyenest ellentétes tartalmú megnyilvánulást produkált. Andor Lászlónak, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosának, valamint Olli Rehnnek, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosnak címzett levelében a magyar gazdasági miniszter heves támadást intéz a brüsszeli testület ellen, s nemcsak a magyar program bizottsági értékelését nehezményezi (mint ismert, az EB egyebek között a nyugdíjvagyon államosításával, a Költségvetési Tanács átalakításával, az adóreformmal, s közmunkaprogrammal és a kisvállalkozói szektor támogatásának hatékonyságával kapcsolatban bírálta a hazai intézkedéseket).

Matolcsy emellett „súlyos aggályait” fejezi ki „az Európai Bizottság Európai Szemeszterben tanúsított eljárásával” kapcsolatban is, mint írja: „A programok bizottsági értékelését és az ajánlások tervezeteit csak június 7-én hozták nyilvánosságra, ami nem adott elegendő időt a tagállami szakértőknek és döntéshozóknak, hogy felkészüljenek a dokumentumokkal kapcsolatos értelmes vitára az Európai Tanács júniusi ülése előtt.” „Ez a megközelítés aláássa az egész eljárás hitelességét” – vágja a Bizottság fejéhez Matolcsy,  két nappal a magyar elnökség által Brüsszelbe küldött „üdvözlet” után. Már csak pár hét van hátra, hogy kiderüljön, az efféle kettős beszéd mennyire ássa alá a magyar EU-elnökség hitelességét. Azét az elnökségét, amely – mint a június 7-i közlemény címe fogalmaz – „utolsó erőfeszítést” tesz „a gazdasági kormányzás kulcselemének érdekében”.