A Molt érintő fejlemények között a horvát jogsegélykérelemmel kapcsolatos bejelentés újabb fejezetet nyithat, még akkor is, ha az ügyészség szerint nem kérték a Mol-vezér kiadatását és a közleményből nem derül ki, pontosan milyen segítséget kér a horvát hatóság. "Sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott semmilyen megkeresést a horvát illetve a magyar ügyészségtől" - mondta a bejelentés után Pánczél Andrea, a Mol magyarországi kommunikációs vezetője.

Túry Gergely

A Népszabadság kedden több, egymástól független - de meg nem nevezett - forrásból úgy értesült: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, és kérték az előzetes kiadatását is. Kedden a magyar igazságügyi tárca és a horvát ügyészi hivatal is cáfolta a kiadatási kérésről a Népszabadságban megjelenteket, amire a lap azzal reagált, hogy "kiadatást hivatalosan nem kért, a magyarországi gyanúsítottkénti kihallgatás, illetőleg a büntetőeljárás részbeni lefolytatásának lehetőségét viszont nem kommentálta" a horvát ügyészség.

A Mol kérésére a lap a szerdai számában helyreigazította az előző napi állítását a kiadatási kérelemről. A Legfőbb Ügyészség mostani közleményét ismertetve a Népszabadság viszont kitartott amellett, hogy a jogsegélykérelem Hernádi Zolt magyarországi kihallgatására vonatkozik. Arról, hogy tanúként vagy gyanúsítottként akarják-e a horvát hatóságok kihallgattatni Hernádit, sem a magyar ügyészség, sem Hernádi ügyvédje nem kívánt nyilatkozni.

A most kapott jogsegélykérelem értékelése folyamatban van - írja a budapesti ügyészség szerdai közleménye. A jogsegélykérelem egyébként azt jelenti, hogy egy állam az országhatárain kívül segítséget kér egy másik államtól például egy bűnügy felderítésében. A horvát lapok az Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen folyó ügyészségi vizsgálat kapcsán az elmúlt hetekben azt állították: Hernádi Zsolt ellen is nyomozás folyik, mert állítólag 10 millió eurót fizetett Ivo Sanadernek azért, hogy a Mol megszerezze az INA feletti irányítási jogot.

Tegnap Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, strasbourgi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy "a vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata". "Ebbe nem kívánunk beleavatkozni, és ebben semmilyen szerepet sem kívánunk játszani" - tette hozzá. Orbán szerint Magyarország határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés módosításához nem járul hozzá. Korábban egy horvát lap ugyanis arról írt, hogy a horvát kormány akár fel is mondhatja a Mol-INA-szerződést.

A kiadatásról szóló tegnapi hírek hatására kedden zuhanni kezdett a Mol-részvények árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén, napon belül négy százaléknál is többet veszítettek értékükből. Később, a Bloombergnél megjelent cáfolat hatására visszaerősödött a papír, de így is 20 150 forinton zárt, szemben az egy nappal korábbi 20 900 forintos záróárral.