A július 14-én felvett interjúban Trichet kihangsúlyozza, hogy az EKB "érthetően és világosan" figyelmeztette az országokat a fizetésképtelenség elkerülésére, legyen szó akár részleges, vagy teljes fizetésképtelenségről, mondván: "államcsőd esetén nem áll módunkban fedezetként elfogadni egy fizetésképtelenné vált ország kötvényeit".

Az EKB nem tartja megfelelő megoldásnak eurókötvények kibocsátását az adósságválság megoldására. Ehelyett - amint azt Jean-Claude Trichet a lapnak kifejtette - "az EKB kvantum-ugrást tart szükségesnek elérni az euróövezeti országok pénzügyeinek felügyeletében", valamint "az EFSF támogatási mechanizmus lehető legrugalmasabb és leghatékonyabb felhasználását szorgalmazza".

Jean-Claude Trichet

AP

Az EKB elnöke változatlanul ellenzi a magánbefektetők bevonását a görög adósságtörlesztési terhek enyhítésébe a második segélycsomag keretében. Az FTD cikkében idézett érvelése szerint "a világon mindenhol a legjobb magánbefektetői részvétel a közvetlen külföldi befektetés, a privatizáció és a spontán tőkepiaci finanszírozás, amire a lehető leghamarabb vissza kell térni".

Trichet a cikkben egységes álláspont képviseletére szólítja fel az euróövezeti országokat krízis idején, valamint "nem helyénvalónak" minősíti a vádat, miszerint Angela Merkel német kancellár túl későn reagált volna a kialakult krízishelyzetre.

Ugyanakkor az EKB elnöke az FTD-nek hangsúlyozza, hogy a krízishelyzet egyáltalán nem rendítette meg az európai integrációba vetett hitét, mondván "az európai országok mindig is összefogtak amikor nagy volt a tét".