Amit az egészségügyi hozzájárulásról tudni kell: kinek, mikor, mennyit?

Amit az egészségügyi hozzájárulásról tudni kell: kinek, mikor, mennyit?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy-egy kisebb adónemről néhány egyszerű kérdés megválaszolásával szinte mindent elmondhatunk. Nézzük meg mindezt a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) vonatkozásában!

Kinek kell ehót fizetnie?

A 14 százalékos eho kizárólag a belföldinek minősülő magánszemélyt terheli. Nem érinti e kötelezettség azt a magánszemélyt sem, aki bármelyik EGT-tagállamban biztosított és ezt a tényt A1-es igazolással bizonyítja.

Mi után kell megfizetni?

A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek adóévben megszerzett:

• vállalkozásból kivont jövedelem [szja tv. 68. §],
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja tv. 65/A. §],
• osztalék [szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja tv. 49/C. §],
• árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja tv. 67. §], továbbá
• ingatlan-bérbeadásából [szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó évi egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell megfizetnie.

A 14 százalékos eho évi 450 ezer forintos összeghatárig terheli a magánszemélyt, mely összeghatárt csökkenti:

Ha szeretne mégtöbbet megtudni az ehóról, olvassa el az Adózóna cikkét!

• a biztosítási jogviszonyában általa megfizetett természetbeni és pénzbeli (4 + 2 százalékos) egészségbiztosítási járulék,
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék (ennek mértéke a 15 vagy 11,1 százalékos ehón belül 1,6 százalék), valamint
• az érintett által, vagy utána megfizetett 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék.

Hogyan kell megfizetni?

A magánszemélyt terhelő ehót a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg ebben lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó-bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

A 14 százalékos eho a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az alapjául szolgáló jövedelem után, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

Nyilatkozhat arról is, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme tekintetében nem nyilatkozik arról, hogy az éves szinten eléri az 1 millió forintot.

Széles Imre